A felújított Ferenc teret 2016. szeptember 22-én adta át a ferencvárosi önkormányzat akkori vezetése. A tér azóta megtelt élettel, kisebb és nagyobb szabású rendezvények kedvelt helyszínévé vált. De hogyan is történt mindez? És kik kellettek hozzá? Erről beszélgettem dr. Kulpinszky Eleonórával, volt önkormányzati képviselővel.

Újraindítás az egészségügyben, kárenyhítés a jövedelem nélkül maradt ferencvárosiaknak – hányan igényeltek pénzbeli támogatást az önkormányzattól? A Kiserdő májusban nagyon él – de vajon ezt jövőre is elmondhatjuk? Amikor a segítő is segítségre szorul – a Van esély Alapítvány is a túlélést gyakorolja. A Rádió9 május 14-i műsorának riportjai a talpon maradás érdekében tett erőfeszítésekről szóltak. Szerkesztő-műsorvezető.: Bencsik Márta és Borbás Gabriella.

Színművészek, tudósok, szakemberek, környezetvédők, aktivisták, dél-pesti lakosok aláírásával indult a „stadion helyett PARKOT a Duna-partra” petíció az aHang.hu felületén.

Stadion helyett PARKOT a Duna-partra!

Az aláírók 4 pontban fogalmazták meg kéréseiket, melyet Orbán Viktornak és a magyar kormány tagjainak címeztek.

1. A kormány ne építsen stadiont a ferencvárosi Duna-partra.
2. Hatalmas épületek helyett park létesüljön a kormány támogatásával a pesti Duna-part egyik utolsó még beépítetlen területén.
3. Az így felszabaduló mintegy 200 milliárd forintból a kormány azokat az embereket, családokat és vállalkozásokat támogassa, akik a koronavírus-járvány miatt kilátástalan helyzetbe kerültek.
4. A budapesti egészségügyi alap- és szakellátás fejlesztésére a kormány biztosítson forrást.

Kerületünkben 53 bibliotéka működik, melyek közül most egy felsőoktatási könyvtárat mutatunk be. Ennek a könyvtártípusnak elsődleges célja, hogy az adott egyetem vagy főiskola oktatóinak kutatásait, hallgatóinak tanulását, kutatómunkáját támogassa. Hazánkban a felsőoktatási könyvtárak központi könyvtárai általában nyilvánosak, így a kerületünkben található Budapesti Corvinus Egyetemé is. A könyvtár modern terekkel és szolgáltatásokkal működik, melyeket nagyszámú hallgató vesz igénybe.

Sági Ildikót, az Olvasói szolgáltatások osztály vezetőjét Dömsödy Andrea kérdezte 2020 februárjában. A fotókat Dömsödy Andrea készítette.

Kedvezőbb feltételeket teremteni a most érettségizőknek, a kerékpárosoknak, a színházi háttér szakmában dolgozóknak, a munka nélkül maradt előadóművészeknek, a kultúrához hozzáférésben és a home office munkavégzésben. Vagyis a Leövey Gimnázium felkészült a most vizsgázó diákok fogadására, az Üllői úton ideiglenes bringasávot használhatunk, a Stúdió K 100+ 1 holdaspagonyt próbál, adományoz és készül az őszi évadra. Az Angyal utcai szálloda zárva és mégis nyitva a kerületiek előtt, a Karantén Koncertek pedig riksán érkeznek az ablakok és erkélyek alá. A Rádió9 2020. április 30-i virtuális utazásának állomásai.

2020. május 4-én reggel 9 órakor hivatalosan is elstartolt az idei érettségi időszak. Szigorú körülmények között ugyan, de a világjárvány idején is megtartják a vizsgákat. Az első nap magyar nyelv és irodalomból adtak számot tudásukról a vizsgázók közép és emelet szinten egyaránt. Az idei érettségin 83.300-an vesznek részt.

Mekkora bevételkiesést okoz Ferencvárosnak az, hogy a kormány a koronavírus-járványra hivatkozással forrásokat vont el az önkormányzattól? Itt van-e az ideje, hogy nyílt levélben kiálljunk az atlétikai stadion beruházás leállításáért? Megismerhető-e a tanítónéni a neten keresztül? Hogyan boldogulnak az iskolaválasztással azok a családok, akiknek idén nem volt módjuk személyes találkozásra vagy nyílt napon részt venni? Mi lehet a következménye hosszabb távon a digitális tanrendű oktatásnak? Hogy a rosszból kisülhet valami jó is, arra példa a Hackathon, amely fejlesztőket és ötletgazdákat állított csatasorba a koronavírus elleni küzdelemben.

A koronavírus veszélyhelyzet miatt – más önkormányzatokéhoz hasonlóan – a ferencvárosi költségvetést is át kell szabni. Melyek azok az önkormányzati bevételek, amelyek biztosan csökkenni fognak a koronavírus-járvány miatt, és mennyivel? Eddig mennyi forrást vont el a kormány az önkormányzat büdzséjéből?

A Trafó “Magyarországon egyedülálló, a nemzetközi kortárs színtérbe beágyazott befogadó hely, ahol a különböző műfajok – színház, tánc, újcirkusz, zene és vizuális művészetek – egyedi és autentikus módon jelennek meg” – olvasható az intézmény honlapján. A magyar és nemzetközi közönség által egyaránt ismert és elismert művészeti központ Budapest és azon belül Ferencváros kulturális életének egyik meghatározó szereplője. Az utóbbi időszak több szempontból is újdonságokat hozott a Trafó mindennapjaiban: nemcsak az épület felújítására került sor, de a működés feltételei is változtak az utóbbi hetek és hónapok jogszabály-módosításai nyomán.

Időszerűnek gondoltuk tehát, hogy egyfajta leltárkészítésre kérjük Barda Beátát, a Trafó ügyvezető igazgatóját.