A felújított Ferenc teret 2016. szeptember 22-én adta át a ferencvárosi önkormányzat akkori vezetése. A tér azóta megtelt élettel, kisebb és nagyobb szabású rendezvények kedvelt helyszínévé vált. De hogyan is történt mindez? És kik kellettek hozzá? Erről beszélgettem dr. Kulpinszky Eleonórával, volt önkormányzati képviselővel.

Az interjút Borbás Gabriella készítette.

Családommal, 3 kisfiammal mi is a Ferenc téren lakunk. Éppen a tér felújítását követően költöztünk ide, így rendszeres látogatói vagyunk a Ferenc téri rendezvényeknek. Mi az eredettörténet? Hogyan jött a Ferenc téri rendezvények gondolata?

2014-ben, amikor önkormányzati képviselő lettem, Bácskai polgármester úr azt mondta: „Eleonóra, keltse életre a Ferenc teret!”. Ez egybevágott az egyik önkormányzati képviselői feladatról alkotott képemmel. Az ötéves munkám részének tekintettem, hogy közösségkovácsolással is foglalkozzam legalább a szűk lakókörnyezetemben. Férjemmel, kisfiammal a tér szomszédságában, a Viola utcában lakunk.

2014-ben még a tér felújítása előtti karácsonyon kezdődött minden. Levelet írtam a Fradinak, hogy zöld-fehér karácsonyfát szeretnék állítani a Ferenc térre, tudnának-e sportolókat küldeni, akik együtt díszítik fel a fát a gyerekekkel. Magam is meglepődtem az azonnali pozitív válaszon. Jönnek a sportolók, és hoznak ajándékot is. Jön a Fradi, de nincs fa. Kérdeztem a Feszofe igazgatóját, van-e ötlete. Van, mondta, mivel eddig is ők szerezték be a Bakáts térre, meg tudja oldani. Jön a Fradi, van fa, de hogy lesz belőle karácsonyfa? Az FMK hozta a zöld-fehér díszeket. Jön a Fradi, van fa, van dísz, de mit kapnak a díszítő gyerekek? A Tompa utcában működött a Teveszed bolt, írtam nekik. Boldog voltam, mert narancsot és csokoládét adtak, így lett ajándék. Ehhez vásároltam 60 kg almát, és jött Mikulás is, volt kinek telerakni a puttonyát. A gyerekek Berecz Dénes társaságában érkeztek. Fapados volt, de a miénk volt, így jött létre az első rendezvény. Akár a mesebeli kőleves.

Mivel még 2014-ben a József Attila lakótelepi piacon húsvéti tojásfestést szerveztem, gondoltam a kedves Tankó Anna gyimesi tojásíró néni – sajnos már nincs velünk – szívesen eljönne a Ferenc térre is, így lett 2015-ben a Tojásfestő Műhely, egy kis húsvéti témájú bábszínházzal és nyuszisimogatóval.

Hála Istennek mások is megízlelték, hogy milyen rendezvényeken keresztül adni. Megkerestek ötleteikkel, így lett a Ferenc téri Operett Gála, ahol egy ferencvárosi operettművész és barátai léptek fel.

Kanyarodjunk rá a Ferenc téri rendezvényekre. Mikor indultak ezek? Kik voltak a szervezőcsapatban?

A tér felújítása során, a közösségi tervezés részeként sok lakossági fórum volt, magam is házigazdájuk voltam, és láttam a nagy lelkesedést, ezért javasoltam a Ferenc tér Klub létrehozását, melyet Berczeli Péter vezetett, akinek a téren van vállalkozása. A klub célja a Ferenc téri élet szervezése, az új tér házirendjének összeállítása, akár a virágágyások bérlése és gondozása. Elkezdtük tervezni a tér átadóját, ötleteltünk milyen programoknak örülnének az emberek, így egy jó kis rendezvény jött össze 2016 szeptemberében. Ez lett az Őszváró őse, még fát is ültettünk, azt a tulipánfát a kúthoz közel.

Összeismerkedtem a környékbeli, a Ferenc tér ügyét a szívükön viselő lakosokkal, a Ferenc téri nénikkel, a Vekni és a Réteskék tulajdonosával, Kovács Flórával, a Liliput Családi Napközivel, Békési-Vanek Annamáriával, a 9. kerületi anyukák, apukák facebook csoport alapítójával. A zöldséges nagyker áron adta az 500 tojást a tojásfestésre, amit aztán szétdobtunk egymás között, én is főztem 100-at. A virágbolt ingyen készítette az adventi koszorút, három lila és egy rózsaszín gyertyával, mert ez a hagyománya. A Liliputosok, Martos Zsófi vezetésével minden rendezvényen egész nap arcot festettek, kézműveskedtek, hajtogattak. Ezzel a csapattal indultam neki a karácsonynak, de azért a profizmus számított, így jöttek az ismerősök ismerősei, lett profi PR-os, rendezvényszervező és így csatlakozott hozzánk Kis Bernadette és Vertikalandja. 2016-ban a Fradi vízilabdás nagyágyúi jöttek, volt vásár, körhinta, tombola, elneveztük Karácsonyvárónak. A sikeren felbuzdulva jött a Húsvétváró. Ezután merült fel, hogy milyen jó lenne egy rendezvény még a nagy vakáció előtt is, ezt egy alapítvány vállalta magára, ők pályáztak az önkormányzat civil pályázatán, így lett a Nyárváró.

Sok környékbeli tett ingyen munkát a rendezvényekbe, nélkülük nem ment volna. Az ő lelkesedésük, kitartásuk, ötleteik kellettek ahhoz, hogy a Ferenc téri rendezvények a kerület ismert és elismert színfoltjaivá váljanak. De itt nemcsak a rendezvényekről van szó, hanem a teljes Ferenc tér rendezettségéről, családias hangulatáról. Ezt is csapatban végeztük és az emberek is szívesen fordultak hozzánk, jöttek a hírek: elromlott a csap, nem jó ez, nem jó. Így kísértük végig az új játszótér születését, az eszközök elrendezésébe is beleszóltunk. És így lett végül ingyenes a mosdó használata (a sok kismama láttán nagyon indokolt volt).

Hogyan alakultak ki a programelemek? Mindent jó előre kitaláltatok, megterveztetek? Voltak kudarcok az évek során?

Sokat kísérleteztünk. Fontosnak tartottuk, hogy minden alkalommal legyen valami újítás. Aztán persze van, ami nem sikerült. Például két éven keresztül próbálkoztam a húsvéti tojásfa állítással, míg végül feladtam. Nem érdekelte az embereket, ez a programelem nem jött be.

Csapatunk egyik tagja, Berni kitalálta a karácsonyi kisvonatot. Egyáltalán nem tetszett az ötlet, addig-addig vitatkoztunk a Réteskékben, míg végül szavazással döntöttük el. Leszavaztak, a vonat pedig óriási siker lett. Így lettek végül a zöld-fehér díszekből arany díszek a karácsonyfán.

Ferencvárosban nem volt betlehemes, sokat gondolkodtunk, hogyan tudjuk megvalósítani ezt a tervemet, így nagyon boldog voltam, amikor 2018-ban a Sepsiszentgyörgy testvérvárosunkban működő Íriszháztól egy gyönyörű, természetes anyagokból készült betlehemest kaptunk, amit az egyik gyertyagyújtás alkalmával közösen "lepleztünk le". Ha megengedsz egy kis személyest, amire nagyon büszke vagyok, hogy 2017-től a Ferenc téren is van adventi gyertyagyújtás, semmi hivatalos konferencié vagy nagyívű beszédek, sem kulturális előadás, csak maga az ünnep és a közös éneklés. Az első évben minden adventi vasárnapon legfeljebb 10-15-en voltunk, a negyedik vasárnap Szentestére esett, 17.30, mondtam a férjemnek, gyorsan leszaladok, úgyis csak én meg az atya leszünk, mindenki más biztosan készülődik. Döbbenettel néztem, hogy annyian jöttek, mint összesen a három vasárnapon. Megható volt, ez adott erőt a folytatáshoz.

Próbáltunk az esztétikával, a látvánnyal is foglalkozni, így került a térre a karácsonyi fényfüzér, de a designnal sosem voltam megelégedve, korholtak is rendesen, hogy ne elégedetlenkedjek.

És hogy néz ki ez az egész erőforrás oldalról. Ha úgy tetszik, honnan van a pénz?

Képviselőként nem rendelkeztem költségkerettel, ezért mindig sokat udvaroltam az FMK-nál, hogy fordítson a költségvetéséből a Ferenc térre is, később pedig eleve beterveztük a nagy önkormányzati költségvetés összeállításakor, ez az összeg kezdetben 300 ezer forint volt, később 600 és végül 1,2 millió. Ahogy nőt a rendezvény népszerűsége, emelni kellett a minőséget is, legutóbbi Őszvárón nagyjából 1200-an voltak. Ehhez a pénzhez hozzájött még 8-10 önkéntes ingyenes munkája minden alkalommal. A 2018-as Karácsonyváróra a Ferenc téri nénik készítették össze a 200 csomagot a Mikulás puttonyába vagy álltak őrt a tojáskeresés helyszínén, amíg megérkezett a tojáskereső csapat. Ezt nem lehet beárazni, ettől vált igazivá, jóvá, otthonossá minden. A rendezvények napjain reggel 6 órától kint álltam a téren, ellenőriztem az építést és forgalomirányító „munkakörben” kezdtem a napot, majd sorra jöttek le a többiek, hiszen nem egyszerű helyzet, amikor mind a 20 árus kocsival egyszerre akar behajtani. Az árusoktól nem szedtünk bérleti díjat, ők ingyen jöttek. Örültünk, hogy csatlakozott hozzánk a Pancs-Gasztroplacc kézműves piac, kezdők voltak akkor, nekik nagyon jól jött a reklám, nekünk is hasznos volt a jelenlétük. A baba-mama börzéből bejött 5-6 ezer forintot pedig csokikra költöttük, amit szétosztottunk a rajzoló gyerekek között, mert mindig hirdettünk tematikus rajzpályázatot is.

Jogosan felvetődhet a kérdés, de akkor mire kellettem én, miért nem az FMK szervezte? Az FMK a saját területen, saját műfajában remek dolgokat teremtett, megvolt a jól kialakult nagy rendezvényes rutinja, évente 1200 különböző programot szerveztek, a Ferenc tér pedig egy másik, eddig ismeretlen terep volt. Gyakorlatilag a rendezvényszervező munkáját láttuk el, készen adtuk a koncepciót, a lebonyolítást, és közben közösséget kovácsoltunk. A rendezvényeken összegyűlt adományokat pedig mindig elvittük a Fehérholló utcai Átmeneti Otthonba. 

Hogyan tovább? Mit javasol az új vezetésnek?

Csukják be a szemüket, és szívvel gondolják végig, hogy mit szeretnének nyújtani az embereknek, az ünnep legyen ünnep, és szóljon arról, amiről az ünnep valójában szól.