Kerületi költségvetési gyorstalpaló sorozatunk első részében a ferencvárosi önkormányzat költségvetésének bevételi oldalát járjuk körül. A témakör elsőre száraznak tűnik, és elintézhetnénk egy legyintéssel, hogy foglalkozzanak ezzel a közgazdászok. Ne intézzük el! Otthon is számon tartjuk, hogy miből mennyi bevételünk van, havi munkabérünk, kiadott kislakásunkból befolyó lakbér, befektetett pénzünk hozama. Tartsuk számon azt is, hogy miből mennyi közpénzünk van. További hírek, érdekességek Ferencvárosról a Kilencben az élet facebook oldalon.A cikket Borbás Gabriella írta.

Az éves költségvetés nem más, mint bevételi és kiadási terv, amit év közben akár többször is módosít a képviselő-testület. Egy adott év költségvetésének a tényeit a következő év májusában, a testület által elfogadott zárszámadás mutatja be, ebben szerepelnek a bevételi és kiadási tények. Fontos tudni, hogy ez ún. pénzforgalmi szemléletű, vagyis a pénzügyi vagyont (értékpapír, lekötött betét) csak akkor tartalmazza, ha pénzmozgás történik. Például, ha adott évben az önkormányzat eladja az értékpapírjait. Ebben a cikkben a 2018-as zárszámadás bevételi adatait dolgoztam fel.

2018-ban a ferencvárosi önkormányzat éves bevétele 21,5 milliárd Ft volt. Ez az összeg máris magyarázatra szorul:

• egyrészt mert nem tartalmazza a közvetlenül a polgármesteri hivatalba, a közterület-felügyeletbe és a költségvetési szervekbe (óvodák, bölcsődék, művház) folyó bevételeket. Ezekbe 2018-ban még mintegy 900 millió Ft bevétel folyt közvetlenül, amivel a sorozat későbbi részeiben foglalkozunk.
• másrészt mert nem tartalmazza a pénzügyi vagyont. A 21,5 milliárd Ft-ban nincsen benne a vásárolt értékpapírok, lekötött betétek, államkötvények értéke. És kivettük belőle az értékpapírok eladásából 2018-ban befolyt 2 milliárd Ft-os bevételt. Ezt a teljes pénzügyi vagyonnal egyben külön cikkben fogjuk bemutatni.

2018-as ferencvárosi költségvetés bevételi oldala

A 21,5 milliárd Ft-ot 6 nagy szeletre osztottuk, ezt mutatja a fenti ábra. (A római számok a 2018-as zárszámadáshoz készült előterjesztés szöveges részének számozását követik.)

1. Állami normatívák (I.)
2. Adók, bírságok (II.)
3. Parkolási, bérleti díjak, ÁFA (III.)
4. EU-s pályázat, eseti támogatások (IV-V.)
5. Ingatlanok értékesítése, ingatlanfejlesztők közérdekű kötelezettségvállalásai, parkolóhely-megváltás (VI-VII.)
6. Maradvány (VIII-XI.)

2018-ban a két legnagyobb szelet az adók és bírságok összege, valamint az előző évi, azaz 2017-es maradvány. A maradvány egyfajta „profit”, az a pénzösszeg, amit nem költött el az önkormányzat. Az adók-bírságok tették ki a bevételek 42%-át, azaz magasan ebből van a kerületnek a legtöbb pénze.

Vegyük sorra a szeleteket!

Állami normatívák

Ezek azok a bevételek, melyeket az önkormányzatok dedikált feladatok ellátására az államtól kapnak. A normatívák mértékét, kiszámításuk módját a mindenkori költségvetési törvény 2-3. melléklete rögzíti. Az alábbi feladatok finanszírozásához járul hozzá az állam:

1. köznevelési feladatok (pl. óvodai ellátás, de az általános iskolák már nem itt vannak, hanem a tankerület intézi őket);
2. szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok (pl. bölcsődei ellátás);
3. kulturális feladatok;
4. önkormányzatok működésének általános támogatása.

 Az első két feladatra nagyjából ugyanakkora állami normatívát kapunk, míg a kultúrára jóval kevesebbet.

Adók, bírságok

Ezen a szeleten belül 5 kategóriát azonosítottunk.

Helyi iparűzési adó

2018-ban 4,5 milliárd Ft volt, az önkormányzat teljes bevételének 21%-át adta ez az adónem, adók-bírságokon belül pedig 50%-os részt képvisel. Az iparűzési adót a vállalkozások a fővárosnak fizetik be. A befolyt teljes iparűzési adó bevétel 54%-a a fővárosé, a maradék 46%-on pedig a kerületek osztoznak előre rögzített %-ok alapján, melyet a 2006. évi CXXXIII. törvény rögzít. Például Ferencváros a kerületeknek járó iparűzési bevételek 3,61965731 százalékára jogosult függetlenül attól, hogy hány vállalkozás székhelye van Ferencvárosban. Én például tévedésben voltam, hogy amikor hozzánk költözött a Telekom, akkor a ferencvárosi költségvetés megnyeri a cég által befizetett iparűzési adót is. Nem! Mindegy, hogy Budapesten belül, hol van a Telekom, a ferencvárosi költségvetésnek pontosan ugyanannyi az iparűzési adó bevétele. Másképpen fogalmazva, minél több vállalkozás fizet Budapesten iparűzési adót, annál több lesz a IX. kerület iparűzési adó bevétele. Nem kell, hogy ezek a vállalkozások Ferencvárosban legyenek.

Építményadó, telekadó

Építményadó, telekadó, amiknek kivetéséről, mértékéről a kerület dönt. Behajtást is a kerület intézi. Ezeket a 40/2011-es helyi rendelet szabályozza. A teljes bevételnek 18%-a származik ebből. Adók-bírságok szeleten belül pedig 41%-os részt képviselnek.

A gépjárműadó, idegenforgalmi adó és a bírságok együttesen sem érik el az adó- és bírságbevételek 10%-át. Ezek egyenként már „csak” 2-300 milliós tételek.

Gépjárműadó

A teljes gépjárműadó bevétel 60%-a az államé, 40%-a pedig az önkormányzatoké, Budapesten a kerületeké.

Idegenforgalmi adó

Az idegenforgalmi adót az építmény- és telekadóhoz hasonlóan a kerület szabályozza a 38/2010-es helyi rendeletben. Ez is teljes mértékben a kerületet illeti.

Bírságok

Bírságokon belül a legnagyobb bevétel a parkolási bírságokból és pótdíjakból származott. Ez adja a teljes bírságbevétel közel 75%-át. A maradék a kerékbilincs levétele, igazságszolgáltatási díj, környezetvédelmi bírság, helyi adó és iparűzési adó pótlékokból származik.

Parkolási, bérleti díjak, ÁFA

Ez a szelet a saját tevékenységből, így a parkolás üzemeltetésből és az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításából származó bevételeket tartalmazza. Utóbbi az önkormányzati tulajdonú lakások és üzlethelységek kiadásából származó bérleti díjak. Ez a két tétel együtt adja a szelet mintegy 70%-át. A teljes bevételből pedig 5 és 3 százalékkal részesednek. 

 EU-s pályázatok, eseti támogatások

2018-ban az „önkormányzati épületek energetikai fejlesztése Ferencvárosban" című uniós projektre kaptunk pénzt. Az eseti támogatások között pedig a fővárosi Kormányhivataltól a munkásszálló építésére kapott 280 millió Ft a legjelentősebb tétel.

Ingatlanok értékesítése

Legtöbb pénz a telekértékesítésből folyt be, ezt követi a lakás-, és az üzlethelység-értékesítés bevétele. Ebben a bevételi szeletben jelennek meg az ingatlanfejlesztők által fizetett közérdekű kötelezettségvállalások. Ebben a cikkben mutattuk be, hogy mit takar ez a jogi kifejezés. És közel 100 millió Ft értékben történt parkolóhely megváltás is. Utóbbi tétel utal arra, hogy kevesebb parkolóhely épül, mint amennyi lakás.

Felhasznált irodalom, jogszabályok

Aki ennél részletesebb, de könnyen fogyasztható elméleti irodalmat keres a K-Monitor 2019. júniusi kiadványát ajánlom. Költségvetési ABC érdeklődő állampolgároknak arról, hogyan születik és mit tartalmaz egy önkormányzat költségvetése.

2018. évi L. törvény Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről (IV. fejezet: 35-40§. ill 2-3. melléklet)

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény

3/2019. (I. 29.) Főv. Kgy. rendelet a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2019. évi megosztásáról

1990.évi C. törvény a helyi adókról

Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának 38/2010. (XII.31.) rendelete az idegenforgalmi adó helyi bevezetéséről

A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (V.21.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2018. évi zárszámadásáról