Vége az önkormányzati választásnak. Sokan hátradőlnek, hogy akkor most már a polgármesteren és a képviselőkön a sor. Mi, lakosok pedig legközelebb 5 év múlva foglalkozunk helyi közügyekkel. Jól van ez így? Tényleg elég ötévente a helyi közügyek felé fordulni? Az atlatszo.hu, a K-Monitor, a Transparency International Magyarország, és a Civil Kollégium Alapítvány remek gyűjtéseit ajánlom, ha valaki bizonytalan lenne a válaszban. Folyamatosan foglalkozni kell helyi közügyekkel és a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) az első, amiről véleményt kell alkotni. Baranyi Krisztina programjában olvashattuk, hogy be akarja csatornázni a helyi lakosok véleményét, és mindent nyilvánosságra akar hozni. A Kilencben az élet zárt facebook csoportban összegyűjtöttük, hogy milyen pontokat tartanánk fontosnak a következő SZMSZ-ben.
Hogyan teremti meg az SZMSZ a nyilvános, átlátható működés feltételeit? Milyen intézkedéseket tartalmaz a lakosok minél szélesebb körű bevonására? Ezzel a két, egymással összefüggő kérdéssel kapcsolatban szedtem össze 5 pontot. A téma azért is fontos, mert ha egy szabályzat rögzít valamit, akkor nem az a kérdés, hogy „miért nem csinálja az önkormányzat ezt vagy azt?”. Erre könnyű magyarázatot találni. Hanem az, hogy „miért nem tartja be a saját maga által alkotott szabályokat”, amit sokkal nehezebb kimagyarázni.
- Hogyan láthatom, mi történik a bizottsági és testületi üléseken?
A bizottsági és testületi ülések eddig is nyilvánosak voltak, azaz ezeken bárki részt vehetett, videót, hangfelvételt készíthetett. De az elmúlt években Ferencvárosban minden ülést munkaidőben tartottak. A testületi ülések csütörtökönként 15.00 órakor kezdődtek, a bizottsági ülésekre pedig szintén napközben került sor. Ha a testületi ülések munkaidő után – leghamarabb 17.30-kor – kezdődnek, akkor az érdekelt lakosok nagyobb eséllyel vesznek részt.
De ha mégse tud valaki személyesen részt venni az ülésen, akkor is sokkal nagyobb nyilvánosságot érdemlünk online. Nem kell messze mennünk a jó példáért: a szomszédos Józsefvárosban évek óta vágatlan videófelvétel készül a testületi ülésekről, mely a honlapon később is elérhető.
- Hány napom van az ülés előtt elolvasni az előterjesztéseket?
Ha az ember úgy üli végig a testületi vagy bizottsági üléseket, hogy semmit sem olvasott el előtte, akkor nagyon nehezen érthető, hogy miről van szó. Nem mindegy ezért, hogy a napirend és hozzá kapcsolódó előterjesztések az ülés előtt hány nappal kerülnek ki a kerületi honlapra. Jelenleg a rendes ülést legalább 5 nappal korábban kell összehívni (13. § (2)-(3)), de pótlólag még az ülés előtti 2. napon is lehet előterjesztést kiküldeni. Ezek a felkészülési határidők nagyon szűkösek. Fontos lenne, hogy ennél korábban legyenek elérhetőek az előterjesztések, hiszen egy ülésen akár 20-25 napirendi pont és több száz oldal háttéranyag is lehetséges.
- Mit tartalmazzon a jegyzőkönyv?
A ferencvárosi önkormányzat eddigi testületi és bizottsági üléseinek jegyzőkönyveiből hiányzott a szavazások név szerinti eredménye. Nem törvényszerű, hogy ez így legyen. Józsefvárosban például a jegyzőkönyv tartalmazza, hogy ki hogyan szavazott. Miért ne lehetne ez nálunk is így? (Jelenlegi 32.§ (2) kiegészítésével.)
A jegyzőkönyvek elektronikusan kereshető formája pedig alapvető elvárás már a XXI. században. A jegyzőkönyvekhez nem sok munkával készülhet olyan nyilvántartás is, amiből kiderülnek az üléseken érintett témák. Ezek a témakörök, vagy más néven kulcsszavak (#kulcsszó) megjelenhetnének az ülés dátuma mellett. Például: zajrendelet, költségvetés-módosítás, építési szabályzat.
- Ki szólalhat meg a testületi üléseken?
Az SZMSZ-ben kellene azt is szabályozni, hogy mely önszerveződő közösségeket illeti meg tanácskozási jog az üléseken. Azaz ki szólhat hozzá az ügyekhez a képviselőkön és az önkormányzati vezetőkön kívül. Ferencvárosban jelenleg a polgármester meghívása szükséges ahhoz, hogy önszerveződő közösségek, civil szervezetek megszólalhassanak (13. § (9) h)). Célszerű lenne ezt demokratikusabb keretek közé terelni. Döntsön a képviselő testület arról, hogy egy helyi civil közösséget tanácskozási joggal bevon-e a testület munkájába.
- Mikor szólalhat meg helyi ügyekben a lakos?
Törvényi előírás, hogy minden önkormányzat évente egyszer közmeghallgatást tartson. Ez a fórum szolgál arra, hogy a lakosok közvetlenül kérdezhessenek a polgármestertől, ill. a képviselőktől. Célszerű írásbeli előkészítési fázist tartani, ahogyan ez az utóbbi években Ferencvárosban is történt. A lakosok a közmeghallgatás időpontja előtt írásban küldték el a kérdéseket. Semmi nem tiltja meg, hogy évente több közmeghallgatás legyen. Az SZMSZ rögzíthetné, hogy évente legalább 3-4 közmeghallgatásra kerül sor (11.§ (1)).
A jelenlegi SZMSZ szerint „fontos kérdésekről” lakossági fórumot kell tartani. (34. §). Az idei közel fél milliárd forintos Haller park felújítás nem minősült „fontos kérdésnek”, ezért nem tartottak lakossági fórumot. A jelenlegi homályos megfogalmazáshoz képest nagyobb lakossági bevonást ígérhet, ha az SZMSZ nevesít értékhatárt vagy témakört. Például minden 10 millió Ft alatti felújítás, beruházás esetén legyen legalább egy lakossági fórum. Minden efölötti fejlesztés esetén pedig alkalmazzanak közösségi tervezést.
Felhasznált irodalom:
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (X.11.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Civil Kollégium Alapítvány
Az atlatszo.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország átláthatósági minimumprogramja.
TASZ
