A Haller park felújítására már tavaly is elkülönített a képviselő testület 300 millió forintot a költségvetés módosítása során, de aztán nem lett belőle semmi. Idén ismét nekiveselkedtek, és ezúttal 425 millió forintot tettek félre a park rekonstrukciójának első ütemére. Rákérdeztem, hogy mikor kezdődik a közösségi tervezés, hogyan csatornázzák be a helyi lakosok véleményét, de a válaszban erre nem tértek ki. Ami számomra azt jelenti, hogy nem lesz közösségi tervezés. A felújítás során fogjuk megtudni, hogy hány fa esett áldozatul a munkálatoknak? Mindent beborít-e a tömör gumi? És hogy lesz-e WC és ivókút?

Futurista blogon olvastam egy 2010-es bejegyzést, amiben hivatkozzák a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyv egy részletét a közösségi tervezés kapcsán. Bár közel 10 év telt el azóta, az idézet tűpontosan érzékelteti, mit művel az önkormányzatunk a Haller park ügyében. 

„- De Mr. Dent, a tervek az elmúlt kilenc hónapban rendelkezésére álltak a helyi tervezőirodában! 

- Ó, hogyne! Én is egyenesen odamentem, hogy megnézzem őket, mihelyst hallottam a dologról, tehát tegnap délután. Maguk aztán nem erőlködtek valami nagyon, hogy felhívják rájuk a figyelmet, ugye? Úgy értem, hogy például szóltak volna valakinek, vagy ilyesmi.

- De hiszen a tervek ki voltak állítva.

- Ki voltak állítva? Éppenséggel a pincébe kellett lemennem, hogy megtaláljam őket.

- Ott van a kiállítási részleg.

- Zseblámpával.

- Nézze, végül is megtalálta a feljegyzést, nem?

- Ó, hogyne - felelte Arthur -, megtaláltam. Egy használaton kívüli vécében elsuvasztott, bezárt iratszekrény fenekén volt kiállítva, az ajtón a következő felirattal: Vigyázz! A leopárd harap!”

Polgármesterünk időnként elbüszkélkedik a Ferenc tér felújítása során megvalósult közösségi tervezéssel, azzal, hogy 300 helyi lakos tett észrevételt és 80 lakó javaslatait be is építették. (2018. dec. 13. közmeghallgatás jegyzőkönyv. 12 oldal.) Személyes élményem nincs, nem vettem részt a tervezésben, de a Ferenc tér megtelt élettel, és rendezvénnyel. És hiszem, hogy ebben a közösségi tervezésnek szerepe lehet. A József Attila-lakótelep főterének közösségi tervezése viszont nem sikerült, a helyieknek nem nyerte el a tetszését a Valéria térre tervezett főtér ötlete, így le is veszik a napirendről – írja a Ferencváros újság.

Néhány pont erejéig nézzük meg, hogyan csinálják ezt Óbudán.

„2015-ben 100 millió forintot dedikáltak közösségi tervezésre, amiből megindult 12 közterület, park, lakótelepi zöldfelület közösségi tervezése (ez a következő évben kiegészült újabb 8 helyszínnel). A vállalt feladat különlegessége, hogy a megvalósuláshoz szükséges erőforrások még nem álltak rendelkezésre”. Azaz nem akkor kezdték el a közösségi tervezést, amikor már elnyerték a forrást egy pályázaton, vagy miután elkülönítették a költségvetésben. A közösségi tervezés mindezt megelőzte.

„Az óbudai közösségi tervezés során a helyi városfejlesztő társaság munkatársai maguk tartják kézben a részvételi folyamatokat, és a délutáni, esti lakossági találkozókon, az egész napos kitelepüléseken is vezető szerepet vállalnak. A Városfejlesztő Kft. munkatársai magukénak érzik a közösséggel való együttműködés szemléletét, és az eredményes munka bizonyítja, hogy a moderátorsághoz szükséges készségeik is adottak.” Teljesen érthetetlen számomra, hogy ha csupán meg akarom nézni a Haller park terveit, akkor munkaidőben be kell mennem a hivatalba, merthogy még a honlapra sem teszik fel. Nekünk is van városfejlesztő társaságunk, a FEVIX Zrt., csak ők ilyesmivel nem foglalkoznak. Fényévekre vagyunk Óbudától.

„Emellett a bevonni szándékolt speciális helyzetű csoportok igényeihez, lehetőségeihez is alkalmazkodni kell – a kisgyerekeseket például valószínűleg egy délelőtti játszóterezés során lehet megszólítani.” Szóval Óbudán még a kisebb léptékű játszótér felújításokat is egyeztetik (erről írtam itt). És hol történik mindez? Hát a játszótéren.

„Az óbudai tapasztalatok alapján átlagosan, ökölszabályként három hónappal kell többet szánni a tervezésre.” Ebből pedig az adódik, hogy ha a Haller park esetén közösségi tervezést alkalmaznának, nem lenne készen az őszi önkormányzati választásokra.

„Óbuda 2015 óta 20 helyszínen folytatott le közösségi tervezési folyamatot. Az önkormányzat megerősödött abban a meggyőződésében, hogy szinte minden fejlesztésnél érdemes a lakókat, az érintetteket bevonni. Ha eleget beszélünk valamiről, akkor a végén már mindenki ugyan azt gondolja. – állítják az óbudai munkatársak.” És, ha kíváncsi lettél, hogyan zajlott múlt héten az óbudai Kiscelli park második közösségi tervezési alkalma, akkor olvasd el ezt. Elképesztően vágyom ilyen workshopokra nálunk.

Végezetül pedig két szakmai anyag magyarul a közösségi tervezésről: Közösségi tervezési eszköztár, ami az URBACT II program keretében készült. Területfejlesztési füzetek 1: Segédlet a közösségi tervezéshez.

Szerintem ezt Ferencvárosban is meg tudjuk tanulni, és szükség is van rá.

(Fotó: www.obvf.hu)