A ferencvárosi képviselő testület legutóbbi ülésén a költségvetés módosításaként 415 millió forintra emelte a játszóterekre költhető összeget. A polgármester a Ferencváros újságban jelentette be, hogy idén további 15 játszóteret újítanak meg. Melyikeket? Mikor? Melyiken mit csinálnak? Gondolom, hogy közel fél milliárd forintos költségvetés módosítás előtt megtervezték, hogy mire akarják költeni a pénzt. Amíg az információ megérkezik, összeírtam néhány szempontot a felújításhoz. 

Gyakorló szülőként életünk jó részét töltjük játszótéren, hogy a három gyerek energiáját levezessük. Hét éve járjuk a budapesti játszótereket. Ez idő alatt megfogalmazódott bennem néhány gondolat arról, hogy mitől jó egy játszótér. És miért érzem magam kényelmetlenül egy másik, egyébként szintén felújított játszótéren. A cikk apropóját Bácskai János polgármester aktuális Ferencváros újságbeli nagyinterjúja adja. Ebben olvastam, hogy idén a Tinódi, Mihálkovics és Zombori utcai játszóterek után további 15 játszóteret terveznek felújítani. (Játszótereink állapotáról itt írtam). Érthetetlen számomra, hogy miután a költségvetést módosították, hogy legyen pénz a játszóterek felújítására, és a Ferencváros újságban maga a polgármester jelentette be a 15 játszótér felújítását, miért nem tudunk a részletekről semmit. Melyikeket? Mikor? Melyiken mit csinálnak? Gondolom ezek már tisztázott dolgok, különben hogyan szavazhatott a testület költségvetés módosításról. Emellett Görgényi Máté, Városfejlesztési Bizottság elnöke sem válaszol három hete a játszóterekkel kapcsolatos levelemre. És akkor jöjjenek a tanácsaim két csoportban:

Kialakítás

1.) A városban minden zöld kincs. Az árnyat adó, lombos fákat nem szabad kivágni, inkább hozzájuk kell igazítani a játszótér elrendezését. Ha nincs ilyen, akkor fontos az ültetés, hogy ha majd nagymamaként odajárok, ne égesse meg a kisunoka kezét a tűzforró csúszda. Az öntözőrendszer sajnos sokszor szükséges extra a növényzet életben tartásához.

2.) Legyenek a játszótereink befogadók, ahová a különleges igényű gyerekek is örömmel járnak. (Citylab cikk erről itt.) Jó, hogy van a Ferenc téren pillangó, ami minden gyereknek használható.

3.) A tematikus játszótereket könnyen szívükbe zárják a gyerekek és a szülők is. Ha nem pont ugyanaz a csúszda és ugyanaz a mászóka van, mint a legközelebbi másik játszótéren, akkor a játékok is más mozgást fejlesztenek. Több budapesti kerület is megengedte már magának az egyediséggel járó némi többletmunkát és többletköltséget. Fantasztikus a nagy, csepeli kalózhajós játszótér, a dülöngélő, „részeges” házikókkal meg az óriási hajóval. A régebbiek közül nagyon szeretjük a Ruminiset és az Olimpia Park várát is. De tematikát, eszköz sokszínűséget kisebb léptékű játszótereknél is meg lehet valósítani, mint amilyen a gellérthegyi Vukoson vagy a kispesti vizes játszótéren van.

4.) Az ivókút elengedhetetlen és alaposan végig kell gondolni a WC kérdését. Ha a közelben van közintézmény (pl. művház), illetve cukrászda, akkor az ember megoldja, ha szólít a szükség, maximum belekerül egy baracklébe. De ha nincs, akkor a pelenkás kor után bajba kerülhetünk.

Fenntartás

5.) Fontos, hogy a játszótér őrizhető, zárható legyen. Sajnos, úgy látszik, csak így tudjuk megőrizni közterületeink állapotát. Például, a Markusovszky tér esetén nem tudok más megoldást elképzelni. Ha pedig az őrző funkció beolvad a tematikába, az külön vicces.

6.) Meg kell oldani a tisztaságot. Kellenek varjúkíváncsiságnak ellenálló kukák. Kell átgondolt vízelvezetés, amire a Tinódi utcai játszótér felújítása során mintha nem ügyeltek volna. Olyan lefolyót szüntettek meg, ami miatt most esőzés után jókora tócsa áll napokig.

7.) Szükség van a folyamatos karbantartásra, hiszen egy jó játszóteret sokat, sokan használnak. És akkor most a népszerűségvesztést bevállalva írom, hogy szerintem nem kell ennyi játszótér a József Attila lakótelepre. 43 játszóteret számoltam össze a kerületben, amiből 26 a lakótelepen van, a nagyjátszó kivételével teljesen elhanyagolt állapotban. Ebből a 26-ból egyébként 13 felel meg a legyen rajta hinta, csúszda és homokozó definíciónak, a többin még ennyi eszköz sincs. Láthatóan nem sikerül ezeket folyamatosan karbantartani, elhagyatott, koszos kis homokozók, senkit nem érdeklő mini csúszdák teljesen feleslegesek. Viszont nem elegendő a nagyjátszótér önmagában, szükség lenne még 6-7 felújított, tematikus, játékeszközökkel bővített játszótérre. Az Üllői úthoz közelebbi tengelyen adja magát, hogy a Hurok u. 1., a Pöttyös u. 9., és az Ifjúmunkás 32. legyenek ezek. A távolabbi tengelyen pedig ehhez hasonlóan fontos lenne kiválasztani 3-4-et, és azokra koncentrálni. Jelenleg is van fenntartási szerződése az önkormányzatnak a KOMPKEN Hungary Kft-vel, fél évre 11 millió forintért. Talán a körmükre kellene nézni végre, hogy valóban ellenőrzik, karbantartják-e a játszótereket? Vagy csupán a napidíjat számlázzák szorgosan havonta.

Ezeken a szempontokon sokat lehet vitatkozni, és sokan sokféleképpen ítélik meg a fontosságukat. Van, aki a teljes biztonságot tartja szem előtt, és van, aki szerint nem baj, ha a gyerek néha leesik, felbukik a játszótéren. Ezért fontos, hogy a szülők és gyerekek véleménye érvényesüljön a kialakítás során. Ehhez fontos a közösségi tervezés, amivel nemsokára külön foglalkozom.

És végül: nyáron az elhanyagolt játszótér is jobb, mint ha nincs játszótér. Szóval, a felújításokat lehetőleg ne a nyári szünetben kezdjék. Ezt az időszakot használják inkább arra, hogy a terveket egyeztessék az érintettekkel, mert időnként a területet naponta használóknak is lehetnek jó ötleteik.