Klíma-levegő sorozatunkban azt járjuk körül, hogy sűrűn beépített belvárosi kerületként mit tehetne a ferencvárosi önkormányzat a klímakatasztrófa ellen és a levegőszennyezettség csökkentéséért. Akár az ÜHG gázok kibocsátásával összefüggő klímakatasztrófáról, akár a szállóporral és nitrogén-oxidokkal összefüggő levegőszennyezettségről van szó, árnyat adó, lombos fák a megoldás részét képezik. Matematikus nyelven: szükséges, bár nem elégséges feltételei a megoldásnak. 

Az elmúlt években sok kiváló szakmai anyag készült a zöld infrastruktúra fejlesztésről, illetve néhány kerület kiemelkedik tudatos „zöldítő” tevékenységével. Ebben a cikkben a fakataszterek, a favédelem és a lakossági tájékoztatás szükségességéről írok annak reményében, hogy a ferencvárosi önkormányzat jelenlegi és jövőbeli döntéshozói is megfontolják felvetéseimet.

Fakataszter – azaz a fák friss, online adatbázisa

A Főkert közlése szerint Budapesten jelenleg kb. 7 millió fa van. Ebből 4 millió az erdőterületeken, 2 millió a magántelkeken és 1 millió a közterületeken található. Az 1 millió közterületi fából nagyjából 300 ezer van fővárosi kezelésben, 700 ezer kerületi tulajdonban. Keveset tudunk viszont arról, hogy pontosan mennyi és milyen állapotú fa van a Ferencvárosban. Szakértők szerint olyan egységes, fővárosi szintű, digitális fakataszterre lenne szükség, amilyen sok külföldi nagyvárosban sikeresen működik. A Reflektor blog szedett össze külföldi példákat. A legközelebbi a bécsi adatbázis.

Lényegük, hogy minden városi fáról friss információk állnak rendelkezésre online felületen. Olyanok, mint: fa helye, fajtája, életkora, egészségi állapota. A budapesti szintű fakataszter növelhetné a meglévő fák figyelembevételét a fejlesztésekkor, és persze a lakossági tájékoztatást is szolgálhatná. Főkerttől azt a tájékoztatást kaptam, hogy a hozzájuk tartozó területeket felmérték, a nyilvános, online adatbázist fejlesztik, és jelenleg teszt üzemmódban van. Véleményem szerint a kerületeknek ehhez a rendszerhez kellene majd csatlakozni. Van olyan kerület is, amelyik már elég régen elkészítette a maga közterületi kataszterét. A XIII. kerület 2011. óta használja a saját adatbázisát, ami XIII. kerületi Közszolgáltató Zrt. honlapján keresztül elérhető el.

Kattints ide, mert érdemes megnézni. Ha rázoomolsz minden fát, üres fahelyet megtalálsz, meg persze a közparkok berendezéseit és zöldfelületeit is. Ha pedig rákattintasz egy-egy fára, akkor előjön az adatlapja a pontos helyével, típusával, méreteivel és korával. Az adatbázis megkönnyíti a faültetési helyszínek meghatározását, tervezhetővé teszi a telepítéseket és fenntartási munkákat.

Favédelem

Bécsben a közterületi városi fa alanyi jogon védett. Bonyolult kivágás engedélyezési eljárások bástyázzák körül a fákat, szóval elég nehéz tőlük megszabadulni. A 18/2016-os IX. kerületi rendelet bevezeti a „jogszabállyal védetté nyilvánított vagy jogszabállyal megtartandónak minősített fa” fogalmát, viszont “Ferencváros Önkormányzata sem fát, sem zöldfelületet nem nyilvánított ez ideig védetté”. A 2019. április 8-i Nádasdy és Bárd utcákban zajlott fairtás kapcsán tudtuk ezt meg a jegyzőtől. Az önkormányzat ekkor is csak az ingatlanfejlesztő érdekeit tartotta szem előtt, és 15 db egészséges, 30 és 70 év közötti fát vágatott ki. (Ingatlanfejlesztők érdekeinek érvényesüléséről még itt és itt.)

A fakivágás kommunikációja

Mindenki elismeri, hogy van olyan helyzet, amikor szükségessé válik egyik-másik fa kivágása. Sőt metszeni is kell. A 2018-ban készült 4. fővárosi Zöld infrastruktúra füzet szerint a kerületek közül a fakivágás kommunikációja terén ma a XIII. és a XIV. kerület jár az élen.

„A fákra a kertészeti beavatkozás előtt hetekkel kikerül a fa leírása, a fakivágás vagy a gallyazás indoklása, illetve, hogy milyen fát ültetnek el helyére. A nyomtatványokon telefonszám is szerepel, ahol további tájékoztatás kérhető. A nyílt kommunikáció a tapasztalatok alapján számos konfliktust képes megelőzni. A XIII. kerületben sokféle felületen informálják a kerületi lakosságot és a cégeket a várható közterületi fejlesztésekről (AngyalZÖLD honlap, közterületi hirdetőtáblák, lakossági fórum, kerületi újság, kábeltelevíziós tájékoztatás, facebook oldal, lakossági kiadványok). A XIV. kerületi önkormányzat a fakivágásokkal kapcsolatban gyakorol példaértékű kommunikációs protokollt, miszerint a kivágandó vagy valamilyen kezelést igénylő fákra, tájékoztatót helyeznek ki. A lapon szerepel a felelős főkertész neve és egy ingyen hívható zöld szám mellett a fa adatlapja, jelölve a fafajt, a fa lokációját, sorszámát, méretét, állapotát és a fa kezelésére vonatkozó szakértői javaslatot.” (33-34. old.)

Mi eközben a Ferencvárosban azon filózunk, hogy a fára rajzolt kék karika, vagy a kék csík jelent-e fakivágást. Főkertészünk nincs. És Gyurákovics Andrea (ferencvárosi képviselő, Fidesz frakcióvezető és társadalmi egyeztetésért felelős polgármesteri megbízott) levélben tájékoztat arról, hogy a Haller park felújításának I. üteméről az önkormányzatnak „nem áll módjában” lakossági fórumot tartani. Így azt sem fogjuk megtudni, hogy hány fát érint a közel fél milliárd forintos beruházás.

UPDATE: Egy kedves olvasóm összefutott a Garden Bt-vel. A ferencvárosi fákra rajzolt jeleket így kell érteni:

kék karika=lombkorona ritkítás; kék függőleges egyenes=fiatalítás, visszavágás; vízszintes kék vonal=kivágás; amin nincs semmilyen jel=egészséges állapotú.