Tervek, megoldási javaslatok, kérések az élhető Ferencvárosért

2020. június 16. 10:26 - Berecz.P

harom-gracia-1024x587.jpgAutómentes hétvégék Ferencváros szívében, költözés a digitális térbe, majd vissza a valóságba – a ferencvárosi kulturális és közösségi intézmények a nyitásban bíznak, de addig is online jelen vannak és segítenek, ha kell. Stadion helyett parkot a Duna-partra – mennyit ér egy civil kezdeményezés a politika ellenében, érvek és ellenérvek. Adománylicit a Horizontért és hírek a kilencedikből. Szerkesztő-műsorvezető Bencsik Márta és Nemesné Singer Edina.

A Rádió9 2020. május 28-i műsorában a hírek között kiemeltük, hogy ismét indult a szelektív hulladékgyűjtés a 9. kerületben. Ez jó alapot szolgáltatott főszerkesztőnknek, Sarkadi Péternek, aki a greenfo.hu környezetvédelmi hírportál főszerkesztője is egyben, hogy ismeretterjesztést végezzen, és részletesen elmagyarázza, hogy miért fontos a sütőolajat és az elektronikai hulladékot külön gyűjteni és aztán a megfelelő alkalommal a gyűjtőhelyekre elvinni, ahol szakszerűen megsemmisítik, illetve szétbontják és felhasználják, amit lehet.

A veszélyes hulladékok szervezett begyűjtése egy lépés a környezet védelme érdekében, egy másik ilyen lépés az autóforgalom korlátozása, a károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében. Reiner Roland alpolgármester arról beszélt, hogy az önkormányzat zöldebb, élhetőbb kerületet szeretne, ennek érdekében zárják le az átmenő autóforgalom elől Belső-Ferencváros egy részét a hétvégékre. Az alpolgármester úgy vélte, eddig éveken át a főváros az autóforgalomról szólt, mindent az autósok érdekeinek rendeltek alá, főleg a belső kerületekben, most szeretnének jobb életminőséget biztosítani a ferencvárosiaknak a forgalomcsillapítással.

Tanulószoba

A közlekedés után egy másik infrastruktúra-megoldásra tértünk át. A Konkáv közösségi tér munkatársai a digitális oktatásra való átállásra reagálva tanulószobákban segítik a tananyaggal elakadó diákokat, illetve azokat a gyerekeket, akiknek otthon nincsenek meg a megfelelő eszközeik ahhoz, hogy részt vegyenek a digitális oktatásban. A riportban fültanúi voltunk annak, hogyan gyakorol  Marcsi és Ricardo tanulószobába járó gyerekek, Móka Piroska szociális munkás, a Konkáv Közösségi Tér és a Tanulószoba szakmai vezetője és Robi, önkéntes tanár arról beszélt, hogy miért vállalták ezt a mentor feladatot. „Hasznosan akartam eltölteni a karantént”, nyilatkozott Robi, Piroska pedig azt mondta, tapasztalták, hogy a Konkáv korábbi rendszeres látogatói, a gyerekek és a szülők is, nehezen küzdenek a digitális oktatással, így tanulni kezdtek velük.

Hasonló jellegű tanulószobát a Dési Művelődési Házban is kialakítottak. Varga Barbara intézményvezető arról számolt be, hogy hogyan álltak át a netes életre és mivel készülnek a nyári foglalkozásokra, a nyitásra.

Stadion vagy park?

Azt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Magyarország a stadionok hazája, úgy nőnek ki a földből ezek a kolosszusok, mint máshol a fák és virágok. Előbb csak a futball stadionokkal szórták tele az országot, majd elkezdődött más sportágak eszköz- és helyigényeinek a kielégítése. És természetesen minden stadion, állami nagy beruházás nagy pénzt jelent az építőnek, építtetőnek és a támogatói körnek egyaránt.  A tavalyi fővárosi önkormányzati választások egyik szlogenje volt a stadionstop, Karácsony Gergely azt ígérte, hogy amíg nem lesz elérhető minden kerületben CT és más diagnosztikai eszköz, addig nem épülhet stadion Budapesten. 2019 decemberében aztán a főváros, Ferencváros és kormány vállalhatónak ítélt kompromisszumot kötött, amely értelmében a ferencvárosi Duna-parton megépül a 2023-as atlétikai világbajnokságra egy atlétikai stadion, a kormány pedig 50 milliárd forintot ad a fővárosi egészségügy fejlesztésére, továbbá beindul a csepeli nagyerdő-program, és a beruházás ne csak a világbajnokságra szóljon, hanem kisebb méretűre visszabontva a tömegsportot és a kultúrát is szolgálja. A kompromisszum nem feltétlenül találkozott a civil társadalom egyetértésével, de az új vezetésnek esélyt adva senki nem akarta rongálni ezt a bizalmat. A munkálatok folynak,  területen tereprendezés, "rozsdátlanítás" zajlik, de közben beütött a koronavírus-járvány, amikor is a kormány egyre-másra vont el összességében milliárdos összegeket az önkormányzatoktól, a járvány elleni védekezés nevében. A körülmények tehát jelentősen megváltoztak, többek között ezért is indítottak civilek petíciót a kormányhoz címezve, hogy a Duna-parton ne stadion épüljön, hanem park. 

harom-gracia-vigyor.jpg

A szervezők közül ketten is a Rádió9 munkatársai, bár a kezdeményezés nem a rádió nevében alakult. A petícióval kapcsolatban leggyakrabban előforduló ellenérvekről beszélgettünk Borbás Gabival. Az gazdaság fellendítését nem csak stadionépítésekkel, hanem pl. egészségügyi intézmények, kötöttpályás közlekedés építésével is elő lehetne segíteni, fogalmazták meg a petíció elindítói az állami nagyberuházások fontossága melletti érvekkel kapcsolatos  véleményüket. Arra a kérdésre, hogy a tervek szerint nem csak stadion, hanem stadion és park, sportpark épülne a területen, a szervezők úgy válaszoltak, hogy a terület 9. kerületi részén a stadion és az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges építmények és térkővel, betonnal borított felszínek lesznek majd túlnyomó többségben. A szervezők arról nem nyilvánítottak véleményt, hogy ez azt jelentené-e szükségszerűen, hogy Magyarországnak vissza kell mondania az atlétikai világbajnokságot, ők annyit állítanak, hogy a stadionnak nem a Duna-parton kellene felépülnie. Úgy gondolják, hogy egy meglévő stadion kibővítésével is teljesíteni lehet a vb rendezésének a kritériumait, amit nem is biztos, hogy 2023-ban lesz aktuális megrendezni, hiszen az azt megelőző versenyeket a nemzetközi szövetség eltolta.

atletikai-stadion-nagy-2020-majus-10-1536x1151.jpg

Azt azért hozzátették, a klímakatasztrófa idején annak a megoldására kellene koncentrálni a kormánynak, tehát minél több zöldterületet biztosítani és nem stadionokat építeni. Még nem késő a petíció, hangsúlyozták, egészen addig, amíg az építkezés nem kezdődik el, van remény, hogy a kormány meghallja a kéréseket.

Ráday utca újraindul

Feléledt a remény a ferencvárosi vállalkozásoknál is a járvány okozta korlátozások enyhítésével. A megszólaltatott vállalkozók, Péter Gábor, a Copy Ráday tulajdonosa,  Bors Dániel, a Ráday utcai Gémklub üzletvezetője és Boskovics Gábor, a Goethe Intézet földszintjén működő Jedermann kávézó tulajdonosa különböző túlélési stratégiát alakítottak ki a kényszerű bezártságban. A Copy a törzsvevőknek telefonos egyeztetés után rendelkezésére állt korlátozott időben, a Gémklub webshop karácsonyi forgalmat generált, a top játék a vírusölő játék volt, viszont az igazi játékosoknak nagyon hiányzott a személyes találkozás. A Jedermann nagyon nehéz helyzetbe került,  a kormányzati bértámogatás számukra nem jelentett egyetlen forintot sem, így a dolgozókat elküldték, és közösségi adománygyűjtésbe kezdtek. Akciókat hirdettek, a székeiket örökbe lehetett fogadni, művészek által felajánlott tárgyakat meg lehetett vásárolni afféle garázsvásárban. Bőkezű támogatás, a Jedermann közönsége közösséggé alakult, a munkatársakat vissza tudták venni, így megmaradt a Jedermann-hangulat, sőt egy kulturális videócsatornát is létrehoztak.

jedermann-adomany-shop-1536x1152.jpg

A Kilencben az élet oldalon zajlott online Facebook esemény formájában egy jótékonysági adománygyűjtést szolgáló licit az adás perceiben is. Helyi vállalkozók által felajánlott szolgáltatásokra, termékekre lehetett licitálni. Békési-Vanek Annamária, a licit kitalálója arról beszélt, meleg élelemmel és tartós élelmiszerrel szeretnének segíteni a rászoruló ferencvárosi családoknak, akiknek az adományt a Horizont Alapítvány juttatja el.

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény nem zárt be teljesen a korlátozások alatt, a digitális térbe folytatva működött. A helytörténeti séták a képernyőn a 9.tv adásaiban folytatódtak, a Facebookon pedig két izgalmas helytörténeti játék is indult, egy építészeti és egy helyismereti. Gönczi Ambrus, a gyűjtemény vezetője arról beszélt, hogy az online felületet a nyitás után is megtartják majd, de remélhetőleg a nagyközönség megnézheti majd Kovács Albert festőművész  Übü-kiállítását a gyűjtemény termeiben, ami a járvány miatt csak nagyon rövid ideig volt látogatható.

Az adás témánként kivágva meghallgatható a Rádió9 Spotify csatornáján, itt pedig a teljes adás.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kilencbenazelet.blog.hu/api/trackback/id/tr7215771570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása