2019 ősze óta rendszeresen jelentkezik egy netrádiós csoport, akik a „Rádió 9, a kerület civil hangja”-ként helyezték el magukat a helyi nyilvánosság-térképen. A Rádió9-ről bővebben itt olvashattok: „Ha nincs játszótered, teremts magadnak”. A 2020. március 5-i műsor témája a Bakáts térnek és környékének évek óta húzódó felújítása volt.
Borbás Gabriella összefoglalója
A Rádió9 2020. március 5-i műsorának első órájában Árva Péter önkormányzati képviselő és Fleischer Judit helyi lakos, közösségi tervezési szakértő voltak Borbás Gabriella és Nemesné Singer Edina műsorvezetők vendégei. A ferencvárosi önkormányzat 2016-ban indult el a Főváros a TÉR_KÖZ pályázatán a Bakáts projekttel, amin végül 250 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Az ezt követő években elkészültek a részletes tervek, volt lakossági fórum, kialakult, hogy a Bakáts projektre a kerület összesen 750 millió forintot akar elkölteni. Azaz saját forrásból tenne hozzá fél milliárd forintot. A projektet 2021 decemberéig kell megvalósítani, azaz szűk két évünk van. A Bakáts projekt tervei itt érhetők el: http://www.ferencvaros.hu/bizhon/K/200213/18/52_20_M01.pdf
Az Árva Péter által vezetett Városfejlesztési Bizottság 2020. február 11-én, a képviselő testület pedig február 13-án tárgyalta a projektet.
Árva Péter véleménye szerint az előző vezetéstől örökölt tervet „kijavítani kell és nem kidobni a kukába”. A forgalomcsillapításra irányuló megoldásokat alapvetően jónak tartja.
A Bakáts térnek a templom előtti részén, illetve a Bakáts utca, tér és Lónyay közötti szakaszán megszűnne az autós forgalom. A környező utcákban ún. hurkokat hoznának létre, azaz a Bakáts térre csak azok hajtanának be autóval, akik ott laknak, akiknek a tér a célállomás. Ezek a hurkok megszüntetnék, minimálisra csökkentenék az átmenő forgalmat. Mivel a Ráday utca felőli hurok a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola, valamint a Hőgyesről a Körútra történő kihajtás miatt is problémás, a Városfejlesztési Bizottság azt a döntést hozta, hogy 2020 nyarán próbaüzem keretében teszteljék a „közlekedési hurok” működését.
A műsorban elhangzott, hogy bár a Bakáts projekt keretében a téren parkolóhelyek szűnnének meg, a Közraktár utcán és az Üllői úton viszont parkolóhelyek létesülnének. Az Üllői úti parkolóhely bővülés valószínűleg csak az M3-as metró középső szakaszának felújítását követően valósulhat meg. A parkolási kérdéskör kapcsán a vendégek és műsorvezetők elkalandoztak, egyes lakossági vélemények szerint az évi 2000 forintos „szinte ingyenes, kerületi parkolási engedélyért” az önkormányzat akár évi százezer forintot is elkérhetne a helyiektől. Ami havi szinten még mindig kevesebb, mint tízezer forintos parkolási kiadást jelentene. Viszont több mint egy évtizede a 2000 forinthoz nem mert hozzányúlni a helyi politikai vezetés.
A műsorban szó esett arról, hogy a TÉR_KÖZ pályázat jelenlegi terveit a főváros SWOT analízis keretében értékelte. A veszélyek között említik a Bakáts utcai földszinti funkciók élénkülésének elmaradását. Fleischer Judit itt tette hozzá, hogy a Bakáts utca egyik oldalán gyerekrendelő, önkormányzati hivatali helyiségek vannak. A másik oldalon is kevés az üzlet, étterem, stb így nehéz elképzelni, hogy mit fognak csinálni ezen a sétáló szakaszon az emberek.
A SWOT-analízisben a gyengeségek címszó alatt a túlzott burkolati arány, az ökológikus szemlélet hiánya és a közösségi tervezés elmaradása szerepel.
Árva Péter elmondása szerint a Bakáts tér előző vezetéstől örökölt terve mögött az a tervezői szándék fedezhető fel, hogy legyen a kerületben egy olyan dísztér, ami a Bakáts Fesztivált be tudja fogadni, le tudja bonyolítani. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg Fleischer Judit, hogy
„a Bakáts tér jelenlegi felújítási terve letűnt korok felvonulási tereire emlékeztet”. Fontos lenne 30-50 évre, vagy akár még több évtizedre tervezni a teret. Nem célszerű csupán egyetlen, jelenleg működő, néhány napos fesztivál helyszíneként tekinteni rá. Hiszen az évnek van még másik 360 napja is.
A képviselőtestület februárban azt a döntést hozta, hogy 2020 tavaszán közösségi tervezést bonyolítanak le a templom előtti területre fókuszálva. A közösségi mediátor kiválasztása folyamatban van éppen – mondta Árva Péter. Fleischer Judit, aki közösségi mediációs szakértő, pedig hozzátette, hogy az első feltétel megvalósult: a városvezetés hívja életre a közösségi tervezést. További fontos feltételei a sikeres folyamatnak, hogy a bevont szereplőknek csupán töredéke legyen hivatali dolgozó vagy önkormányzati képviselő. A közösségi tervezésnek jól menedzselt, facilitált, többszöri visszatekintést is magába foglaló folyamatnak kell lennie. Ez általában nem megy egyik napról a másikra.
És ezzel a műsor végén elérkeztünk a közösségi tervezés eredményességét feszítő problémakörhöz: hogyan lehet nem „letudósan” megvalósítani a helyiek bevonását és a 250 millió forint TÉR_KÖZ pályázati forrást is felhasználni. Várjuk az önkormányzat tájékoztatását.
