2019 őszén, hétszer háromórás adássorozattal jelentkezett egy erre szövetkezett civil csoport, akik a „Rádió 9, a kerület civil hangja”-ként helyezték el magukat a helyi nyilvánosság-térképen. A Rádió9-ről bővebben itt olvashattok: „Ha nincs játszótered, teremts magadnak”. Bencsik Márta összefoglalója
A Rádió9 2020. február 20-i adásában Reiner Roland alpolgármester mellett Kovács Anna, a 10 millió fa Magyarországon kerületi csoportjának képviselője volt Oláh Roland és Sarkadi Péter műsorvezetők vendége.
A 10 millió fa szerveződés jó példája a civil aktivitásnak. 2019. júliusában hirdették meg a kezdeményezést, már 130 csoportjuk van országosan. „Mintha valaki egy gázzal teli szobában felkattintott volna egy öngyújtót”, magyarázta plasztikusan Anna, hogyan indult meg nagy erővel a szerveződés. A csoportokat zömmel középkorú nők, anyukák viszik országszerte, azonosította az aktivitás motorját Anna, aki azt is elmondta, hogy a 9. kerületben a csoport létszáma már 400 fő fölött van. Depresszió ellen legjobb a faültetés.
Novemberben volt két ültetésük, az első Dunavarsányban, ahol 60 ember jelent meg, majd a másodikon Ferencvárosban 50 új emberrel találkoztak – tehát a csoporttagok nem csak a fotelből ültetik a fákat. Eddig 41 fát ültettek el a kerületben közterületen, amihez az önkormányzat együttműködésére is szükség volt. A faültetést helyi rendeletben szabályozzák, így kérelem, engedély, fa és föld beszerzés, megállapodás kötése a Polgármesteri Hivatalban a menetrend, mert aki a közterületre fát akar ültetni, annak azt is kell vállalnia, hogy legalább egy évig gondozza, öntözi.
A faültetés egyébként nem olcsó mulatság, a 10 millió fások nagyker áron 25 ezer forintból hoznak ki egy-egy közterületi faültetést, ha pedig valaki magánszemélyként, kiskereskedelemből akarja beszerezni a fát, amit még maga is szállít a helyszínre, 50 ezer forint körüli összeget kell rászánnia. A locsolás nagyon drága, ha locsoló kocsival locsoltatnának, a ferencvárosi civilek azonban inkább azt preferálják, hogy az emberek maguk locsoljanak. Kovács Anna azt is elárulta, hogy az önkormányzattól van egy ígéretük az együttműködés jegyében, hogy ha találnak önkéntes locsolókat a felmért fa helyekre, ami kb. ezer fát jelent, akkor erre kapnak finanszírozást.
Az adásban hallgatói kérdéseket is feltettek, így például a közösségi komposztálás lehetőségét firtató kérdésre válaszolva Reiner Roland kifejtette, az önkormányzat valamilyen támogatással, szemléletformálással tudna egy ilyen kezdeményezés mellé állni.
Az alpolgármester azt is hozzátette, „úgy gondolom hogyha zöld kérdésekről van szó, akkor a civilek évekkel járnak a magyar állam vagy az önkormányzatok előtt. Ebben az esetben az önkormányzatnak alázatosnak kell lennie, és keresni kell a jó partnerségeket, mint amilyen a 10 millió fa mozgalom”.
Több kérdés érkezett a szelektív hulladékgyűjtő szigetek visszaállításának a szükségességéről, az önkormányzat mozgásteréről ebben és az egyszer használatos műanyagok visszaszorításában. Az alpolgármester szerint a szelektív sziget működtetése többszereplős, de az önkormányzat vállalhatna feladatot pl. a szelektív szigetek őrzésében. Az egyszerhasználatos műanyagok visszaszorítása érdekében az önkormányzat a saját intézményeinél igyekszik jó példával eljárni. Az alpolgármester megemlítette, hogy első „forradalmi” intézkedésként a képviselő-testületi ülésekről a pet palackos ásványvizeket száműzték, helyettük üveges italt fogyasztanak. Kis lépés, de van jelentősége.
Szintén az első intézkedéseik között szerepelt a klímavészhelyzetet kihirdetése, „ami nem csak abból állt persze, hogy ezt bejelentettük azért, hogy mindenki tudja, hogy baj van”, hanem azt jelenti, hogy a költségvetés tervezése során a klímavészhelyzet szempontjait figyelembe kell venni, „ha nyáron nagyon meleg van, akár extrém szárazság vagy villámárvíz típusú jelenség, akkor erre a kerület legyen felkészülve” – részletezte Reiner Roland, aki egyetértett a műsorvezetőkkel és Kovács Annával abban, hogy a klímavészhelyzet egyes számú megoldása minél több fát ültetni.
A klímastratégiáról az alpolgármester úgy nyilatkozott, hogy jelenleg az adatgyűjtés és a feltárás folyik, ezek alapján készül majd egy cselekvési terv, amelyben lesznek olyan ajánlások, hogy például az önkormányzati cégek hogyan tudják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a saját tevékenységükben.
A klímastratégiának része lesz a hulladék menedzsment, részben szólni arról, hogy az önkormányzat saját maga mit tud tenni, és részben fog szólni arról, hogy a Ferencvárosban lévő vállalkozások, civil szervezetek, iskolák mit tudnak tenni, és a harmadik lába pedig egy a lakosságot elérő klasszikus szemléletformálás lesz.
Mennyire zöld Ferencváros, hogy jelenik meg a zöld a 2020-as költségvetésben – tették föl a kérdést a műsorvezetők. Reiner Roland megnyugtatta a hallgatókat, hogy ami eddig működött, pl. jeles napok – mint a Föld napja – programjai az óvodákban, iskolákban, a Zöld udvar pályázat megmarad, ráadásul a „zöld keret” kibővült. Zöld fal program a tűzfalakra, faültetésre 10 millió forint, zöld kataszter program, ami komplett adatbázist jelent a faegyedekről, térképen minden egyes fa, bokor rajta lesz, és ezt a térinformatikai rendszerrel egyben lehet látni. Ezenkívül terveztetnek bicikliutakat, építenek lakossági bicikli tárolókat. A zöld sor főösszege a kétszerese a tavalyinak – sorolta az önkormányzati intézkedéseket az alpolgármester.
