Miért szeretnék a gyerekek az iskolát?

2019. szeptember 24. 07:00 - GabiB

demokratikus_isk_foto.pngIlyés Márton (közgazdász, a Rajk Szakkollégium korábbi igazgatója) írása.

Mindannyian azt szeretnénk, hogy a gyerekeink szeressék az iskolájukat, jól érezzék magukat ott, és nem utolsó sorban, tanuljanak is valamit. De hát – többségünkben - mi se így nőttünk föl!

Ma gyorsan változik a világ, jönnek a robotok, új technológiák, a nemzetközi verseny fokozódik. Aki lemarad, az végleg kimarad; ez az érzése sok szülőnek. Hogyan készíti fel a gyerekeinket az iskola ezekre a kihívásokra? Miközben minden változik, a magyar iskola mintha semmit se változna. Sőt! Alul fizetjük a tanárainkat évtizedek óta (mind az átlagbérhez, mind a diplomás átlagbérhez képest is). A régi jó tanárok lassan kiöregednek (szerencsére a régi rossz tanárok is). Sokan elhagyják a pályát, akik maradnak, azok kiégettek, rosszkedvűek és frusztráltak – tisztelet a kivételnek. Az új pedagógusok pedig – tisztelet a kivételnek – nem feltétlen a szakmájuk legjobbjai. Miért? „Ennyiért”, mi mennénk tanárnak?

Mintha a magyar társadalomnak általában nem lenne fontos az oktatás. Közben az épp iskoláskorú gyerekesek számára ez az egyik legfontosabb: jókedvű, magával rendben lévő, magabiztos és kompetens felnőttekre szeretnénk bízni a gyerekeinket, hisz velük töltik az életüknek majd’ felét (ha az alvást nem számítjuk).

Az oktatás kérdése ma hasonlatos a „morális pánik” effektushoz. Eszerint a közösség hirtelen elkezd félni valamitől, ami aztán öngerjesztőn meg is valósul. Azt halljuk mindenhonnan, hogy rossz a magyar iskola. Sokan – épp a „jól értesültek” vagy csak jobb módúak – el is kezdik menekíteni a gyereküket: maradjon inkább oviban, majd az iskolaválasztáskor, a 4. vagy a 6. osztály után Aztán ez mindenkit menekítésre, menekülésre ösztönöz.  A tanárok is és értelemszerűen menekülnek. Végül az egész szektor önbeteljesítően rossz lesz, rosszabb, mint valójában volt.

Közben gyakorlatilag ellenőrizetlen és igazolatlan pedagógiai modellekkel dolgozó magániskolák dőzsölnek: annyi a jelentkező, hogy egekbe tolhatják a tandíjaikat. Elég néhány hívószó: gyerekszeretet, élménypedagógia, programozás stb. A kétségbeesett szülő meg keres, lapátol, és próbál hinni: talán ez lesz a jó, talán itt fogják jól felkészíteni a továbbiakra vagy legalább szeretni a gyermekemet.

Olyan ez, mint az orvostudományból kiábrándultak csodavárása a kuruzslóktól. Hitelesítő és bizonyító erő nélkül dobálózik mindenki nagy szavakkal, az emberek meg a nagyobbat mondóhoz sereglenek.

Kilenc évig voltam egy demokratikus egyetemi kollégium – a Rajk Szakkollégium  – igazgatója és egyébként két kisgyermek apja. A demokrácia a Rajkban azt jelenti, hogy minden közösségi kérdést a diákok megvitatnak és mindenről ők döntenek (mindenkinek egy szavazata van). Az is közösségi döntés kérdése, hogy mit tekintenek közösségi kérdésnek.

Azt kutatom most, hogyan működhet fenntartható módon egy diákközösségben a demokrácia. Megéltem nap mint nap, hogy milyen felszabadító, és teljesítményösztönző tud lenni egy demokratikus közösség. De azt is látom, hogy ez egy komplex intézmény. A működéshez, nagyon sok szabály, szokás, finom kis apróságok kellenek.

A demokratikus iskolák nem csak egyetemisták körében működtethetők. Egy angol iskola – Summerhill – például 1921 óta 4 évestől 18 évesig terjedő életkorú gyerekek demokráciája. A gyerekek döntenek arról, mi a tananyag, hogy bemennek-e órára vagy sem, ha konfliktus van, akkor a heti üléseiken vitatják meg, és határoznak a megoldásról. Egész hihetetlen, hogy működhet. Ez persze óriási kihívás a pedagógusoknak, olyan program- és tantárgykínálatot kell összeállítani, ami magával ragadó. Ha egy gyerek nem akar tanulni – mondjuk, matematikát – akkor nem egyszerűen ráhagyják, hanem igyekeznek feltárni, mi lehet ennek az oka: talán valami régi emlék, vagy az a kulcs, hogy a gyerek alapvető érdeklődési köréhez kell kapcsolni a tárgyat? Na jó, gondolhatnánk; rengeteg tanár kell egy ilyen iskolába, ezért roppant drága lesz. Valójában inkább csak más minőségű-szemléletű munkára van szükség, nem feltétlenül többre: hiszen a gyerekek egymás között oldanak meg annyi mindent. A Rajkban például, lényegében minden külső kényszer nélkül a 100 diák évi több tízezer munkaórát tesz bele a kollégium fenntartásába, amivel egy nem demokratikus közegben csak fizetett felnőttek foglalkoznak.

Nyolcéves lányommal ebédeltünk – tanításnélküli munkanap volt, én egy Summerhillről szóló könyvet olvastam. A könyv arról szólt, hogy az igazán fiatal gyerekek zsigerileg demokraták; pár perc után megértik a lényegét, csak aztán leszoknak róla; hiszen tőlünk, felnőttektől mást látnak, és tőlünk tanulják a világ működését.

Apa, eszünk, mit olvasol olyan nagyon? – kérdezte a lányom.

Felnéztem, és előjött a kísérletező kedvem. Gyorsan összefoglaltam a demokratikus iskolák lényegét neki. Majd feltettem a kérdést: te miről vitatkoznál és döntenél szívesen az iskolában?

Kért egy kis időt, megettük a levest.

Hát… Margó néni nagyon fázós.

Igen?

Mindig pulcsiban van, de közben minden gyereknek melege van a teremben. Olyan jó lenne, ha mi dönthetnénk arról, hogy kinyithatjuk-e az ablakot. (mi lenne, ha szabályozhatnák a radiátort – gondoltam…)

Meg van az a fa az udvaron (persze nincs túl sok zöld…), ami a kedvenc hunyóhelyünk volt a bújócskázáshoz. Most körbeültették virággal, és már nem mehetünk oda, mert letaposnánk.

És ömleni kezdett a sok kis apróság. A távolugrógödörről, ami ponyvával le van fedve, és évente kétszer a sportnapon használhatják, pedig milyen jó lenne homokozni benne. Nem folytatom…

És bizony nem csak a KLIK-intézményekben van ez, a gyerekek-diákok demokráciája az alternatív és magániskolák döntő többségében is nagyon korlátozott. Nekem pedig közben elszorult a szívem. Arra gondoltam, hogy mennyit beszélünk a demokráciánk hazai állapotáról. Közben a gyerekeink a legzsigeribb, alapvető, rájuk vonatkozó dolgokról sem dönthetnek soha. Így nőnek fel 18 éves korukig. Majd hirtelen azt mondjuk nekik: szevasz, dönts arról, hogy ki legyen a polgármester, meg a miniszterelnök, és higgy a demokráciában, legyél állampolgár! Ugye milyen irreális, pedagógiátlan gondolat? A demokratikus iskolai gyakorlatok készíthetnének csak fel a valódi demokráciában való életre – és ami ennél is több: egy demokratikus iskolában jó élni! 

Ezt a könyvet ajánlom a demokratikus általános iskolákról: Jerry Mintz: Szabadság és demokrácia az oktatásban.

A szerzővel a Rádió9 2019. szeptember 5-i műsorában beszélgettünk. 

Iskolai körkép sorozatunk további cikkei:

Ferencvárosi általános iskolai körkép - tudnivalók, körzethatárok.

Interjú Szentiné Malatinszky Zsuzsával, a Budapest IX. Kerületi Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatóhelyettesével

Interjú Lauth Gáborral, a Ferencvárosi Sport Általános Iskola és Gimnázium igazgatójával

Interjú Kapocsi Tímeával, a Budapest IX. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola igazgatójával

48 komment
Címkék: gyerek suli

A bejegyzés trackback címe:

https://kilencbenazelet.blog.hu/api/trackback/id/tr8015054586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

enrikokaruszo 2019.09.24. 21:51:18

Irreális szintet ért el a pedagógussal szembeni elvárás, hogy szórakoztasson...félreértés ne essék, tudok olyan szórakoztató órákat tartani, hogy jól érezzék magukat a gyerekekek az iskolában, de attól tartok, meglepetés éri őket a végén....a munka, és az általa elért eredmény...valahogy elvesztette a vonzását...oké, nézzünk szembe ezzel, és kezdjünk valamit a helyzettel.

Benbe · http://www.benbe.hu 2019.09.24. 22:09:56

Az iskola definíció szerint fasiszta intézmény. Ennek ellenére jobb helyeken (és szeretném azt hinni, jobb helyet teremtek épp) minél több mindent demokratikusan intézünk. Osztálykirándulás, mikor legyen a dolgozat, milyen tempóban haladjunk, mi legyen a klímatüntetés napján, stb.

enrikokaruszo 2019.09.24. 22:27:33

@Benbe: én törekszem rá, ennyit tehetek

Veszéjben a lyogállamiság ! 2019.09.24. 23:25:18

A gyerek nem hozhat meg bizonyos döntéseket, ezért gyerek. Nem is büntethető jogilag, mert gyerek. Azért gyerek, mert a felnőttek döntenek helyette sok mindenben. Emlékszünk még a kínai kulturális forradalomra? Hogy ott a gyerekek mit csináltak a tanáraikkal, bizonyos politikai hátsó szándékok eszközeiként? Ne jussunk el ide..Greta Thundberg húzzon vissza az iskolába tanulni, , szabadidejében szórakozzon, ismerkedjen fiúkkal, készüljön a felnőtt életére, és ne legyen bizonyos politikai érdekcsoportok szócsöve. Ezt a szüleinek nem szabadna engedni..

DFK 2019.09.25. 03:34:39

A gyereknevelés és a tanításuk nem demokratikus folyamat, ahogy később a munka sem lesz az.

enrikokaruszo 2019.09.25. 06:49:25

@DFK: gyerekkorban kell felkészülnie ré, ha lenyomjuk a gyereket, mint a csikket, ezt az alapélményt viszi magával a felnőtt létbe...

bontottcsirke 2019.09.25. 07:21:25

@Benbe: Ez csak értelmes emberekkel működik, hülyékkel nem megy. Ma pedig a szakképzés 90%-a hülyegyerekekből áll, akiket demokratikusan kéne verni, hogy valami történjen.,

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.09.25. 07:50:54

A gyerek érdeke játszani. Az iskola meg tanulást akar. Ez kibékíthetetlen ellentét, egyetlen megoldás az erőszak a gyerek felett.

midnight coder 2019.09.25. 07:53:34

@enrikokaruszo: Ha nem, akkor a melóhelyen jön rá, hogy van olyan hogy munka, elvégzendő feladat, határidő. Már persze, ha egyáltalán tud munkát szerezni a roppant öntudatos, de semmihez nem értő hópihe. Ebben a roppant nagy demokráciában generációról generációra nagyobb semmirekellők születnek. Nem véletlen, hogy az IT kivételével lényegében minden területen stagnál az emberiség az 50-es évek óta, az egyetlen nagyobb dolog amit összehoztunk az a népességrobbanás.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2019.09.25. 07:56:38

Gyereknek lenni = rabszolgaságban lenni.
Az egyetlen esély a változásra a felnőtté válás. Sokaknak akkor sem sikerül.

Ad Dio 2019.09.25. 08:10:49

A gyerekek nehezen tartanak távolságot az érzéseiktől. Röviden: azt teszik szívesen, amire épp hangolva vannak. Ha döntési helyzetbe kerülnek, a döntéseik is eszerint születnek. Iskola? Tanulás? Sajnos erőfeszítéssel jár, a minek az eredménye számukra ismeretlen, nem bír vonzással. Megoldás? Oktassuk őket érdekesen, izgalmasan, hogy kedvük legyen tanulni! Szép ötlet, csak sajnos az "érdekes" mindig viszonylagos. Érdekesnek lenni azon a szinten, hogy egy unatkozó gyerekkel el tudj kezdeni dolgozni, viszonylag egyszerű. De a gyerekek nem unatkoznak. Ma már nagyon nem. Egész profi iparág épült a szórakoztatásukra, ahol pszichológusok, marketing szakemberek és kreatív zsenik güriznek azért, hogy minél jobba kimaxolják a gyerekek szórakoztatását. Na EHHEZ képest tanár legyen a talpán aki érdekes tud lenni. Bármilyen jól is hangzik, az oktatás nem tud demokratikusan működni. Tovább megyek: aki ma nem gyakorol némi szigort, következetességet a gyerekével, aki nem veszi rá őket arra, hogy az érzései ELLENÉRE képesek legyenek erőfeszítést tenni és megtanulni úgy is dolgozni, ha ott és akkor nem élvezik, illetve nem látják értelmét, az nem hiszem hogy a gyereke távolabbi jövőjét jól szolgálja.

midnight coder 2019.09.25. 08:18:10

@p.a: Látom, neked a felnőtté válás sem igen jött össze.

Ad Dio 2019.09.25. 08:20:32

@Benbe:

Valahogy így. Próba-szerencse alapon. És ahol nem működik, ott marad a hierarchia döntése.

Ad Dio 2019.09.25. 08:24:16

@p.a:

Sajnálom ha Te így élted meg a gyermekkorodat. A teljes parttalan laissez faire nevelésnek nem a rabszolgaság az alternatívája. Hovatovább ez nem altenatív helyzet, hanem egy sereg lehetőség van. Számomra a legjobbnak az a módszer számít, ami dinamikusan igazodik a gyerek képességeihez, fejlettségéhez, ehhez szabja a döntések módszerét. Ahol lehet, teret enged a gyerek saját döntésének, de azt mindig úgy, hogy a gyerek távlati céljait, érdekeit tartja szem előtt. És ha a gyerek nem jól dönt, nem engedi dönteni.

randomgenerator 2019.09.25. 08:40:06

Most elképzeltem, ha mondjuk cégekben meg katonaságban, állami intézményekben stb demokrácia lenne. Vajon hol állna meg a gdp? :)

Történelmi gyökerek 2019.09.25. 08:42:52

Soha nem volt olyan intézményesített oktatási rendszer a történelem során, mint ami mára kialakult. A gyerek régen is tanult, de nem az irdatlan információdömping jelentette ezt. Inkább életmódot tanult és főleg a családjától, környezetétől. Nem csoda, ha a mai iskolát - ami leginkább egy átnevelőtáborhoz hasonlít - utálják a gyerekek. Megjegyzem: a tanárok is utálják.

Terézágyú 2019.09.25. 08:58:53

Nem szereti a gyerek az iskolát? Ó, szegény.

És a felnőttek szeretik a munkahelyüket...?????????????

Ad Dio 2019.09.25. 09:22:08

@Terézágyú:

Ezek általában love-hate relationship-ek. Szerintem azt kevés ember mondhatja el magáról, hogy napi 24 órában tolja a flow és röpül mint a kilőtt nyíl, de én pl. szerencsésnek érzem magam, mert alapvetően jó szívvel gondolok vissza a "poroszos" iskoláimra, tanáraimra és a hivatásomat is szeretem, még ha nem is mindig jollygood. Talán pont az iskolák és a szüleim hatása, hogy amikor épp nem olyan vidám az ügy, akkor sem adom fel. Tudok kötelességtudatból is dolgozni, nem csak élvezetből. Szvsz ez a legtöbb helyén az életnek előnyös.

midnight coder 2019.09.25. 09:43:27

@Történelmi gyökerek: Lószart. Régen sokkal keményebbek voltak az iskolák, és sokkal-sokkal több információt kellett megtanulni. Más kérdés, hogy az átlag gyerek régen elég ritkán jutott az iskola közelébe.

midnight coder 2019.09.25. 09:46:59

@Történelmi gyökerek: Ja, és persze régen tanulni kiváltság volt, és nem küldtek minden 40-es IQ-jú szobanövényt iskolába. Ma pedig a szent deszegregáció nevében azokat is odaküldik, akiknek a maximális intellektuális képessége kb. kimerül annyiban, hogy nem ölik meg a padtársukat.

Ad Dio 2019.09.25. 10:29:11

@midnight coder:

Ebben az a kedves kis csavar, hogy az épp zajló termelési átalakulás végén elvileg zömében a nagy hozzáadott értékű munkahelyeken marad csak humanoid. Na most ezt vö azzal, hogy az írás-olvasás képességét is nehezen sajátítja el mindenki. Lesz itt fejvakarás...

Történelmi gyökerek 2019.09.25. 10:32:21

@midnight coder: biztos voltak kemény iskolák régen is, de nem volt általános tankötelezettség. Aki tanulni ment, tudta mit vállal. Egy komment keretei meghaladják azt, hogy minden szempontra kitérj. Azt nem vitathatod te sem, hogy felesleges információhalmaz ömlik a gyerekekre a mai mechanizált és igen, deszegregált rendszerben, abszolút feleslegesen, de a számonkérés miatt legalább a folyamatos vegzálás légkörét megteremtve.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2019.09.25. 10:37:50

@Ad Dio:
Nem értem a felütésedet, hol írtam, hogy én így életem meg a gyerekkoromat? Inkább arról van szó, hogy ha most körbenézek, csupa olyan gyereket látok magam körül, akik hozzám képest rabszolgák. Nincs olyan gyerek, akivel cserélnék, mondjuk így.

Azt sem mondtam, hogy ez a helyzet nem természetes vagy lehet ezen javítani. Szerintem ilyen a világ.

Még annyi, hogy szerintem a gyerek nem tudja jól értékelni a szabadságfokát, mert nem látott mást. Neki ez van, ezt fogadja el. Az akváriumi hal sem gondolkodik azon, hogy milyen lenne az Amazonasban úszkálni.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2019.09.25. 10:39:42

@midnight coder: Rosszul indul a napod? Nem kellene annyi alkoholt innod, rosszul alszik tőle az ember és a másnapjára is hatással van. Próbálj jó dolgokat keresni a mai napban, hátha az segít.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2019.09.25. 10:42:07

@bontottcsirke: Régen is pont ennyi volt a hülyegyerek szerintem.

Ad Dio 2019.09.25. 10:56:20

@Történelmi gyökerek:

Azért én óvatosan kezelném ezt a "felesleges információhalmazt". Egyrészt mert baromira sok olyan dolgot használtam, amiről azt hittem, hogy "sohaabüdöséletben", másfelől pedig a jó kreatív agynak nagyon sok félkész (negyedkész) panelekre van szüksége, hogy legyen miből alkotnia.

@p.a: Aki "rabszolga" gyerekeket vizionál MA maga köré, annak komoly traumája kell legyen ezen a téren. Másképp nehezen látom be, hogy miképp alakulhat ki ilyen valóságra illeszthetetlen disszonáns kép.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.25. 11:00:55

@Ad Dio: Ugyan mi a rizsporos parókáért kell egy 12-13 éves gyereknek napi hat-hét tanóra. Emellett csináljon leckét, tanuljon, ha dolgozat van, készüljön rá. Ha meg véletlenül becsúszik egy különóra - pl. heti két sport, mert mozogjon az a kölök -, akkor lassan ott tartunk, hogy napi tíz óra kötelező terhelése van. Úgy tudom, valaha azért volt valami munkásmozgolódás, hogy napi nyolc óránál többet ne kelljen dolgozni...

midnight coder 2019.09.25. 11:07:08

@Történelmi gyökerek: Nem felesleges. Régen sem azért tömték a fejekbe a valóban nem túl hasznos információkat, Pl. különféle szent könyvek részleteit mert szadisták voltak, hanem azért mert az így képzett gyerekek a folyamat végén valahogy okosabbnak bizonyultak. Pl. a magolás során javult a monotóniatűrés, koncentráció képesség, az illető akár órákon át oda tudott figyelni egy olyan dologra is, ami amúgy nem volt annyira izgalmas. Ez azért egy elég hasznos képesség tud lenni. De gyanítom, hogy az agy ilyenfajta használata javítja a memóriát is, márpedig ez a mai világban is aranyat ér. Persze, az nem lenne hülyeség hogy értelmes dolgot magoltatnának a gyerekekkel, Pl. természettudományos, történelmi, gazdasági ismereteket, így nem csak a memóriájuk javulna, de nem dőlnének be az első álhírnek a faszbúkon.

Történelmi gyökerek 2019.09.25. 11:09:10

@Ad Dio: van gyereked? Középiskolában olyan szintű matekot kell tanulniuk, mint 30 éve a főiskolán. Ha nem műszaki pályára mész, hányszor integrálsz, deriválsz stb. a hétköznapok során? Túlteng az elméleti oktatás az iskolákban és a biflázásra van kihegyezve az egész. Ja, hogy a "jó kreatív agynak nagyon sok félkész (negyedkész) panelekre van szüksége"? Oké, de a jó kreatív agynak esetleg egészséges gyerekkorra, mozgásra, zenére, játékos tanulásra is szüksége lenne. Ha ezek kárára tolod túl a "panelek" beépítését, nem marad ideje a gyereknek másra. Ha van gyereked ezt te is jól tudod. Ma már nem olyan a gyerekek iskolai leterheltsége, mint a mi időnkben. Nekünk volt időnk délután focizni, biciklizni stb. Ma a "kötelező" különórák még azt a kis nem létező szabadidőt is lefedik, ami maradna egyébként.

midnight coder 2019.09.25. 11:09:59

@jacint70: Ja, semmi nem olyan jó, mint amikor a gyereket még iskola után minden nap viszik mindenféle marhaságra a néptánctól a fociig, és még utána akkor tanuljon is - erre persze abszolút nem lesz már sem idő, sem energia, még azzal együtt sem, hogy a gyerekek ebből a szempontból azért sokkal jobb anyagból vannak mint a felnőttek.

Történelmi gyökerek 2019.09.25. 11:11:12

@midnight coder: oké, lásd a válaszomat Ad Dio-nak.

midnight coder 2019.09.25. 11:13:22

@Történelmi gyökerek: Tudod, a munkaerőpiac ma már globális. És a waldorf iskolában képzett európai kreatívnak olyan kínai gyerekekkel kell majd versenyeznie, akiknek a matek érettségijét nem biztos hogy egy végzett magyar egyetemista meg tudná oldani. Lehet, hogy az illető gyerekkora boldog volt, cserébe viszont egész életében árulja a hambit a mekiben.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2019.09.25. 11:17:39

@Ad Dio: Hát azt hittem elmagyaráztam, de akkor mindegy. Talán annyi, hogy nem elvárás, hogy különböző emberek azonos módon érzékeljék a valóságot és a különbségek elég nagyok lehetnek.
azt sem értem, miért akarsz mindenképpen rólam beszélni.

redhusky 2019.09.25. 11:34:52

A nagylányom harmadikos gimnazista (8 osztályos) egy német nyelvterületü állami iskolában. A tanárok 80%-a liberálisan áll hozzá az oktatáshoz, a maradék még megmaradt dinoszaurusz pedig azt vallja, hogy a kölköket jól meg kell szivatni. Nos, a gyerekek valahogy sokkal jobban teljesítenek azokon az órákon, ahol lazábbak a tanárok. Teljesítmény alatt azt értem, hogy odafigyelnek és szívesen dolgoznak együtt a pedagógusokkal országos szinten is mérhetö eredményekkel (gondolok itt a tanulmányi versenyekre). A lányom még sose mondta, hogy utálja az iskolát, vagy nincs kedve tanulni, kivéve azokat az órákat, amiket a despota tanárok tartanak. Ott látványosan romlottak is az eredményei tavaly. Az egyik tanár komkrétan direkt megszivatta a lányomat az egész osztály elött, amikor beteg volt a félévi nagydolgozatnál és késöbb kellett azt bepótolnia szóban. Nem haragudtam rá, tudom, hogy nem az ö hibája volt az az elégtelen (elötte országos hetedik helyet ért el abból a tantárgyból). Szerencsére idén más foglalkozik vele. Itt mondjuk sok tanóra van, de mivel alig van leckéjük, marad a gyerekeknek idejük magukra. A sok alatt azt értem, hogy van, amikor reggel nyolctól fél négyig tanórái vannak, mégsincs leterhelve.
Viszont az is benne van, hogy mi a férjemmel se kényszerítettük soha, hogy jó eredményeket hozzon. Segítjük amiben tudjuk, de kezdettöl arra neveltük, hogy azért tanul, mert a jövöje ezen múlik. Döntse el mit szeretne és ahhoz igazítjuk a követelményeket (gondolok itt a tudatos iskolaválasztásra, szakirányra). Sose kiabáltam vele, ha valami nem sikerült, inkább megbeszéltük, mit lehetne javítani. Az én gyerekem ne azért legyen kitünö tanuló, hogy legyen mivel dicsekedni. Akkoris a gyerekem lesz, ha csak közepes tanuló, ha meg csupa elégtelen, akkor ott valami gond van az elvárásokkal, vagy a motivációval...

steery 2019.09.25. 11:48:47

Ha visszagondolok arra, milyen volt különböző iskolákba járni, egyetlen jó emléket sem tudok felidézni. Gyakorlatilag csak rossz tapasztalatokat szereztem az egész felnőtté butító kényszertartózkodási helyről, amiről csakis a legnagyobb utálattal és elítélően tudok nyilatkozni. Azóta van emberhez méltó életem, mióta nem kell iskolába járnom és senki nem terrorizálhat, kényszeríthet mindenféle ostobaságokra, nem aláznak meg, nem bántalmaznak és nem kell idegenek közt töltenem a napom jó részét.

Amikor eldöntöttem, hogy sosem akarok majd családot és gyereket, az volt a fő érvem a gyerekvállalás ellen, hogy nem akarok egy gyereket kitenni ilyen szörnyűségeknek, hogy ebbe a társadalomnak csúfolt rossz viccben kelljen felnőnie és iskolába kelljen járnia. Szadista, gonosz szülő lennék, ha ilyesminek tenném ki a gyerekem vagy akár bárki más gyerekét. Sajnos csak azzal tudom megmenteni a gyerekem az iskolától, ha nem csinálok gyereket.
A döntésemet azóta sem bántam meg. Sőt, nagyon boldog vagyok, hogy volt annyi eszem, hogy mindezt felfogjam, átlássam és bölcsen kimaradjak az egész szörnyűségből.

Ad Dio 2019.09.25. 12:38:14

@Történelmi gyökerek:

"Ha van gyereked ezt te is jól tudod. Ma már nem olyan a gyerekek iskolai leterheltsége, mint a mi időnkben. Nekünk volt időnk délután focizni, biciklizni stb. "

Bezzeg a régi szép időkben, a puki is ibolyaillatú volt :-)... ja, nem... Van gyerekem nem is egy. Akad köztük középiskolás is. És rendszeresen rálátok a matek tanulmányaira, merthogy nem megy neki mindig simán. Nyugodtan állíthatom, hogy a mi időnkben többet kértek tőlünk matekból. Mi TÉNYLEG deriváltunk meg integráltunk, meg volt némi halmazelmélet, számelmélet. Ma semmi ilyesmi nincs. Okés, a gyerek nem a legerősebb reálos gimibe jár, ott lehet több megy ma is. Viszont aki oda megy, az készüljön fel rá. Ja, és szabadidővel sem áll rosszabbul mint mi anno. Nincs neki egyetlen perc sem, de nem az iskola miatt, hanem mert minden lében kanál - ahogy anno én is. Nem. A mai gyerekek nincsenek túltömve. Sajátjaimon keresztül látom.

Ad Dio 2019.09.25. 12:43:53

@jacint70: :-) Te is 8 órát "szórakozol" minden nap? Ja, nem. Ha a házimunkát, bevásárlást, no meg a munkába járást is hozzácsapod a dolgaidhoz, alighanem átléped a 8 órát kissé. Az a 8-8-8 szlogennek jó, csak ki ne találja valaki, hogy a valósághoz bármi köze is van. A gyermekeim simán viszik a terheket amit az élet rájuk rak. Egészségesek, vidámak, mindenre van idejük. Igen: sportolni is. Hogy mindez erőfeszítéssel jár? Bezony ez így van...

Billy Hill 2019.09.25. 13:27:20

"Nekünk volt időnk délután focizni, biciklizni stb." Ha ma nem lenne annyi iskolai órája a gyerekeknek, akkor focizással, kerékpározással, tájfutással, sakkozással, olvasással tudnák tölteni az idejüket! Egyik sem ülne naphosszat a PC vagy tévé előtt, vagy lógna órákat a közösségi média felületein! ;-)

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2019.09.25. 14:45:28

@Ad Dio: A szlogen természetesen hülyeség, csak azért nem írtam 8 óra munkaidőt, mert az elvileg van, gyakorlatilag a "kapitalista" többet akar kicsiholni, a melós meg lóg ahol tud, aztán az erősebb győz. ;-) Nem akartam ezzel témaidegen vitát indítani.
Nekem inkább azzal van bajom, hogy szerintem sok az olyan tantárgy, amiből a nevén kívül másra nem is emlékszem, ezek helyett lehetne sportolni, zenélni, stb. Akkor talán nem utálnák a sulit a gyerekek, akik most azt élik át, hogy nem (nagyon) foglalkozhatnak azzal, amihez kedvük van.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2019.09.25. 16:08:35

@steery: Az az érdekes, hogy a más bejegyzésekhez fűzött hozzászólásaiddal (amikor véletlenül találkozom velük) nem tudok azonosulni, de most kivételesen értem, amit mondasz, mégha nem is pont így fogalmaznék illetve nem is pontosan így érzek.

Igazából ezt csak azért írtam ide, mert eszembe jutott, hogy lehet velem nem stimmel valami, hiszen értelek.

enrikokaruszo 2019.09.25. 16:13:00

@steery: ha szerencséd van, sose jössz rá, mekkora marha vagy:)

steery 2019.09.25. 20:27:34

@p.a: Igen, annál nincs is szörnyűbb, mint amikor az egyik ember valami hiba folytán egyet ért a másikkal. Hová lesz így a világ, ha már különérteni sem tudunk mindent? Rettenetes!

@enrikokaruszo: Bízzunk benne!

Történelmi gyökerek 2019.09.26. 10:09:51

@Ad Dio: "A mai gyerekek nincsenek túltömve" - ja tényleg, a miniszter is megmondta (meg te is), akkor biztos így van.

CSOKKI MÁLNA 2019.09.28. 12:07:40

@Történelmi gyökerek: Ha rajtatok múlna, akkor három óra emberismeret, két óra osztályfőnöki, meg két óra e-sport lenne minden nap. Csakhogy az a sok ismeret nehogy megzavarja a gyerek személyiségfejlődését..

Történelmi gyökerek 2019.09.28. 20:35:20

@CSOKKI MÁLNA: nem tudtam, hogy többen vagyok, de kösz, hogy megelőlegezted nekem a királyi többest. Annak külön örülünk, hogy te már egy jelentősen kifejlődött személyiség vagy!