Klíma-levegő sorozatunkban azt járjuk körül, hogy sűrűn beépített belvárosi kerületként mit tehetne a ferencvárosi önkormányzat a klímakatasztrófa ellen és a levegőszennyezettség csökkentéséért. Érdekes – témához kötődő – kísérlet zajlik a Ferencvárosban. Az Energiaklub szakértői, a berlini Műszaki Egyetem és a Szent István Egyetem tájépítész és településtervező szakemberei a IX. kerületet választották ki arra, hogy kidolgozzanak a kerület számára egy akciótervet az éghajlatváltozás hatásaihoz való sikeres alkalmazkodás érdekében. Miről szól ez a munka? Helyi lakosként miben segíthetünk nekik?
A projekt bő két éven keresztül tart, 2018 decemberében kezdődött és 2021 februárjában ér véget. A IX. kerületi önkormányzatnak ez semmibe nem kerül, ingyen kapja az eredményt. A projekt végére elkészülő dokumentum: „Koncepció és Akcióterv az éghajlatváltozás hatásaihoz való sikeres alkalmazkodás érdekében Ferencváros számára”.
Helyi lakosként miben segíthetünk nekik? Júniusban elkészült a Klíma Panasz honlap, amelyen a lakosság bejelentéseit várják az éghajlattal kapcsolatos problémák feltérképezéséhez.
Érdemes rákattintani: Klíma Panasz online. Ezen a felületen számítógépről, telefonról pár klikkeléssel rögzíthető a probléma. „Ha szinte leolvad rólunk a cipő a hőségben vagy bokáig járunk a vízben egy hirtelen jött zivatar után. A nyitóoldal térképén be lehet jelölni az adott utcát vagy területet, ahol a problémát észleljük, majd meg kell adni a problémát kiváltó okot, például villámárvíz, belvíz vagy a nagy hőség. Az oldal rákérdez arra is, hogy mi károsodik az adott éghajlati problémától, legyen az egészségügyi, épületszerkezeti vagy környezeti kár.”
Emellett a koncepció elkészítésének fontos építőköve az ún. mikroklimatikus modellezés – tudtam meg Pej Zsófiától, az Energiaklub szakértőjétől, aki a projektet vezeti. Ne add fel itt! Olvass tovább! A mikroklimatikus modellt három helyszínen fogják lefuttatni: a Bakáts, a Valéria és a Boráros téren. Ennek az a lényege, hogy mért klímaadatokat betáplálva, a modell megmutatja, hogy a területek egyes részein milyen az emberek komfortérzete, illetve pl. a hőmérséklet vagy páratartalom szempontjából kritikus helyszíneken hol kellene javítani a jelenlegi helyzeten. Szóval nagyon várom a modellezés eredményeit, mivel az önkormányzat számára cselekvési irányok is adódnak majd belőle.
Az Energiaklub a ferencvárosi önkormányzat minél több munkatársát megpróbálja bevonni a folyamatba, workshopok, tanulmányút, konferencia keretében. Hiszen, ahogy Pej Zsófia fogalmaz: „nem szeretnének fiók tanulmányt készíteni”.
Ezzel párhuzamosan készül a ferencvárosi klímastratégia: „Otthon, város, Ferencváros – közös klímastratégia tervezés” címmel, melyre az önkormányzat 2019 áprilisában a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel konzorciumban nyert 20 millió Ft támogatást (KEHOP-1.2.1-18-2018-00006 pályázati forrásból). Pályázati dokumentációja az átlátszón elérhető.
„A.) Ferencváros Helyi Klímastratégia-tervezetének elkészítése széleskörű társadalmi egyeztetéssel.
B.) Ferencváros adaptációs képességének növelése azáltal, hogy az önkormányzat szakértők, helyi szereplők és a hivatal bevonásával felméri és tudatosítja a veszélyeztető tényezőket.
C.) Gyakorlatorientált ismeretek átadása, bevált példák bemutatása az érdeklődők részére, helyi tudásbázis fejlesztése.
D.) Szemléletformálás és cselekvésre ösztönzés a klímaváltozás magyarországi és helyi hatásaival, valamint a személyes és közösségi adaptációs és mitigációs kényszerekkel kapcsolatosan. Ennek érdekében a IX. kerületi lakosság legalább 5%-ának (legalább 2.953 fő) aktív bevonása a szemléletformáló programokba, közösségi tervezésbe, és további 40.000 fő passzív elérése több alkalommal, a lakossági csoportoknak megfelelő, sokféle módon, a projekt tevékenységeinek és üzeneteinek megismerésébe.” (Projekt céljai a facebook oldalról.)
Megkerestem a stratégiát készítő Magyar Környezeti Nevelés Egyesületet is, de addig nem találkozhatnak velem, amíg az önkormányzat jóvá nem hagyja a beszélgetést. A két projekt a „B – adaptációs célban” teljesen átfedésben van, hiszen az Energiaklub pontosan ugyanezt készíti el. Már csak ezért is logikusnak tűnik, hogy a két munkát szorosan összehangolják. Ezáltal előremutató, a gyakorlatban is hasznosítható stratégia születhetne. Ennek ellenére a ferencvárosi önkormányzat az Energiaklub többszöri kérésére sem teremtett kapcsolatot a két szervezet között. Ki érti ezt?