„A kerület vezetésének kutya kötelessége a nagyberuházásokat a kerületiek javára fordítania” - interjú Chikán Attilával és Nagy Mártával.

2019. június 03. 06:43 - GabiB

attila_marta.jpgA ferencvárosi stadion megépítését a magyar atlétika jelenlegi színvonala nem indokolja, de ha már mindenképpen lesz, akkor a kerület déli részének fejlődését kellene vele felpörgetni. A NAV-ot érdekelhetnék a parkolási pénzek. A kerületben jelen lévő vállalatokat érdekeltté kellene tenni abban, hogy „ferencvárosivá váljanak”, és minél inkább beszálljanak a helyi oktatásba, zöldítésbe, civilek támogatásába. Mindennek az alapja a világos, jó kerületi szabályozás, hogy ne a beruházók kénye-kedve szerint alakuljanak át az addig zöld utcák. Chikán Attilával, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterével és feleségével, Nagy Mártával, a Versenyhivatal volt elnökhelyettesével beszélgettünk. 

Chikán Attilát 21 éve, másodéves közgázosként ismertem meg, amikor a Rajk Szakkollégium tagja lettem. Ő volt a kollégium igazgatója, egyben az első Orbán-kormány gazdasági minisztere. Azóta is évente többször találkozunk a Rajk rendezvényein. Feleségével, Nagy Mártával – aki több mint egy évtizeden keresztül volt a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese – 13 éve költöztek a Ferencvárosba. A kerületről meg az önkormányzati feladatokról, lehetőségekről beszélgettünk.

Tizenhárom éve költöztetek ide, akkoriban, amikor én. Milyen itt élni?

Ch. A.: Elsőként a fantasztikus közlekedés jut eszembe: az MTA-n, a Corvinuson és a Rajkban is ott vagyok negyed óra alatt villamossal. Szerencsére a lányunk is a kerületbe költözött, hozzá meg gyalog járunk. Gyalogos távolságra van a MÜPA, ahová gyakran megyünk, s a Budapest Park is, ahová most a Budapest Bár koncertjére készülünk. 2006-ban hitelből vettük ezt a Lechner Ödön fasori, Budára néző lakást. Kőbányáról költöztünk ide, mert Márta mindig is a Duna közelében szeretett volna élni. Érdekes ház ez, a háromszáz lakás felében nincs is állandó lakó. A Duna felőli oldalon vannak a nagyobb, drágább lakások, míg a Soroksári út felé néznek a kisebbek, és relatíve olcsóbbak. (Kerületi újlakás-árakról itt írtunk.) Elég magas a közös költség, de én nem bánom, mert kihasználom a ház uszodáját és fitnesztermét. A közösségi életben is részt veszünk: voltunk a ház Mikulás-ünnepségein az unokáinkkal, a múlt héten volt a klubban beszélgetés Rudolf Péterrel, korábban Pokorny Liával.

N. M.: Attila itt született, a Szent István Kórházban, csak aztán elköltöztek. Így én kezdtem korábban kötődni Ferencvároshoz. A Mester utcai Szent István Közgazdasági Szakgimnáziumba jártam, most pedig a Volt Istvánosok Baráti Körének alelnöke vagyok. Sokat járok a Nehru-partra az unokákkal, imádom az ilyenkor vadvirágos sávot. A Boráros téri könyvtárat is használom. Ideköltözésünk után néhány évig olvastam a Ferencváros újságot, hogy kövessem a helyi ügyeket, de aztán abbahagytam, amikor az egyik számban 41-szer találkoztam Bácskai János nevével. Az ilyen mérvű személyi kultuszt nehezen viselem. Persze felmerül, hogy ez vajon a polgármester elvárása az újsággal szemben, vagy a főszerkesztő által vélelmezett elvárás. Nem is tudom, melyik a rosszabb.

Több kormányzati nagyberuházás is érinti a kerületünket, például az Atlétikai Stadion, az elővárosi HÉV-ek, a Dél-pesti Centrumkórház. Milyen stratégiát követhet a kerületi önkormányzat ezekben az ügyekben?

Ch. A.: Személyes érintettség okán a leendő nagyberuházások közül elsőként az Atlétikai Stadion jut eszembe, mivel fiatal koromban magam is atletizáltam, hosszútávfutó voltam, aztán pedig sok éven keresztül sportvezetőként tevékenykedtem. A magyar atlétika jelenlegi színvonalát nem az ilyen látványberuházásokkal lehetne emelni. De világos, hogy a stadion építése nem kerületi döntés, így érvényesíthető rá az a mondás, hogy amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére. A kerület vezetésének kutya kötelessége, hogy a nagyberuházásokat a kerületiek javára fordítsa. Komoly szakembergárdával kell nyomon követni a tervezést és a majdani építkezést. A kerület déli, Duna-menti része fantasztikus és teljesen kihasználatlan. Lobbizni kell a kormányzatnál, hogy ennek a fejlődését, rekreációs területté alakulását segítse, gyorsítsa ez a beruházás. Duna-parti lakóként azt is szeretném, ha a reményeink szerint eltűnő HÉV-sín helyét nem bódésor, hanem zöldfelület venné át.

És mit érhet el az önkormányzat a helyi vállalatoknál? Lehet haszna a kapcsolattartásnak?

Ch. A.: Az itt a kérdés, hogyan lehet érdekeltté tenni a Ferencvárosban jelen lévő vállalatokat abban, hogy „kerületivé váljanak”. Ha elkezdik otthonuknak érezni a kerületet, akkor nemcsak használják az itteni infrastruktúrát, de bölcsődét alakíthatnak ki, köztereket zöldíthetnek, oktatást segíthetnek, helyi civil szervezetek munkáját támogathatják. Mindegyikre van példa Budapesten. Az ingatlanfejlesztőknél pedig képviselni kell a lakosok érdekeit. Az épülő lakóparkoknál itt-ott már túlzónak tűnik a beépítettség, és infrastruktúrahiány mutatkozhat. A Középső-Ferencváros kezdi elveszíteni hangulatát a zegzugos átjárókkal, a kertes belső udvarokkal. Világos, jó kerületi szabályozásra lenne szükség, amit persze be is kellene tartani, hogy ne a beruházók kénye-kedve szerint alakuljanak át az addig zöld utcák. Meg aztán ezekhez a nagy lakóparkokhoz bővíteni kell a tömegközlekedés kapacitását, új bölcsőde meg óvoda is kell. Ezért fontos, hogy az önkormányzat előre gondolkodjon, tervezzen, szabályozzon.

Az önkormányzatnak nyilván számolnia kell az itteni egyetemekkel. Milyen közös ügyek adódhatnak?

Ch. A.: Leginkább a corvinusos rektorságom tapasztalatai alapján tudok erre válaszolni. Ma már az egyetemnek három épületből álló együttese van a Vásárcsarnok szomszédságában, amiből az ottani területrendezés, közlekedés átgondolt átalakításával igazi campust lehetne kialakítani. A diákok egyre inkább a campus miatt járnak egyetemre. Ez a találkozások helyszíne, miközben egyre többet tanulnak otthon online. Az összefüggő campus kialakítását akadályozó megoldhatatlannak tűnő nehézség a Vásárcsarnok autós elérhetőségének biztosítása volt, de remélem, megint előkerül majd az ügy. Ehhez szükség van a kerületi és az egyetemi vezetés, a lakosok és a Vásárcsarnok képviselői között párbeszédre. Fájdalmas a Bálna mostoha sorsa, kihasználatlansága is. Az egyetem folyamatos helyhiánnyal küzd, és a Bálna segíthetne. Jó lenne megtalálni az állammal a kölcsönösen előnyös hasznosítás módját.

És mit tegyen az önkormányzat az olyan hangos ügyekben, mint az évek óta duzzadó budapesti parkolási botrány vagy a kétes lakáseladások? (Ács Dániel és kollégái (444.hu) parkolási botrányról szóló filmje. Ennek 10 perces RTL Klubos változata. Ács Dániel ferencvárosi önkormányzati lakások elherdálásáról szóló cikke.)

N. M.: Teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi vezetés takargat egy csomó mindent. Sok kerületet érint a parkolási botrány, és a régi tanácsi lakásokkal való seftelés sem idegen a többi kerület vezetésétől sem. Nagyon fontos lenne, hogy a következő helyi vezetés jó szakemberekkel kivizsgálja ezeket az ügyeket, és ha bizonyítékot talál a korrupcióra, hűtlen kezelésre, akkor tegye meg a feljelentéseket. És ahogy Ács Dániel is feszegette a parkolásról szóló filmben: a NAV-ot kellene, hogy érdekeljék a parkolási pénzek. De nem könnyű mostanában olyan szakembereket találni, akik hajlandóak kivizsgálni ügyeket. TASZ-felügyelőbizottsági tagként sűrűn szembesülök azzal, hogy milyen nagy a félelem, és mennyire hiányzik az emberekből az egymás iránti bizalom.

5 komment
Címkék: önkormányzat

A bejegyzés trackback címe:

https://kilencbenazelet.blog.hu/api/trackback/id/tr2514860202

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambano 2019.06.04. 12:35:45

"A kerületben jelen lévő vállalatokat érdekeltté kellene tenni abban, hogy „ferencvárosivá váljanak”, és minél inkább beszálljanak a helyi oktatásba, zöldítésbe, civilek támogatásába.": például tudtommal az upc irodaháza is ferencvárosban van, akkor ők most helyi ferencvárosi cég, vagy országos, esetleg multi? és az upcnak, ha már támogat, akkor ferencvárost, az országot vagy mit kell támogatnia?

félszemű a király 2019.06.04. 15:45:19

Aha! Látom már, hogy miért kell megszüntetni a csepeli hévet! Mert Méltóságosékat zavarja, hogy a házuk előtt csörömpöl. Szerintem meg nem kellett volna oda költözni. Mehettek volna mondjuk Budára is, úgy is ott van sok hasonló.

tökmind1niknév 2019.06.04. 17:12:04

pedig igen szépen tetszett tolni azt a szekeret, amire most panaszkodik.. nem szép dolog utólag okoskodni, tetszett volna bátor lenni, mikor nagy fogaskerék volt még..

tökmind1niknév 2019.06.04. 17:17:28

@félszemű a király: én erre úgy emlékszem, hogy tisztelt jó helyen, jó időben levő fejlesztők, köztük nagy tekintélyű sanyi bácsi úgy tervezték, és úgy is volt, hogy leviszik a föld alá, ami nyilván mindenkinek jó lett volna, persze a lakóknak is.. És belefért volna a büdzsébe, magasabb árakon is el lehetett volna adni a lakásokat, lásd a fele se lakik ott, mégis kicsengették, volt miből..
Csak az a csúnya kapzsiság, hogy miért nem a kerület, meg bkv fizette meg helyettük és rakott volna a zsebükbe még több pénzt.. Erre úgy épültek meg a házak, hogy elfelejtették levinni a hévet.. úri huncutság ez.. pedig bejárásuk volt egymáshoz az elvtársaknak..