Kerületi költségvetési gyorstalpaló sorozatunk első részében a ferencvárosi önkormányzat költségvetésének bevételi oldalát mutattuk be 2018-as adatok alapján. Most pedig megnézzük ugyanezt idősorosan, azaz hogyan alakultak a bevételek 2015 és 2018 között. Vajon milyen érdekességek rejtőznek a számsorok mögött? Ábrákkal mutatjuk.
A cikket Borbás Gabriella írta.
Előző írásomban a bevételeket 6 nagy szeletre osztottam.
- Állami normatívák
- Adók, bírságok
- Parkolási, bérleti díjak, ÁFA
- EU-s pályázatok, eseti támogatások
- Ingatlanok értékesítése
- Maradvány
Összességében elmondható, hogy 2015 és 2018 között a bevételek növekedtek. 2015-ben 17,7 milliárd Ft-ot tettek ki, míg 4 évvel később már 21,5 milliárd Ft önkormányzati bevételünk volt. Ebben a cikkben minden kategóriát megvizsgálunk, néhány esetben a számszaki változás, azaz a növekedés vagy csökkenés okát is megpróbáljuk megérteni.
Állami normatívák
A szociális, gyermekjóléti, gyermekétkeztetési feladatokra fordítható összegek 2015-höz képest mintegy 50 %-kal nőttek. Köszönhető ez például az államtól érkező kiegészítő bölcsődei támogatásnak és a szociális normatívák növekedésének. A kultúrára fordítható állami normatívák pedig közel duplájára emelkedtek. Csekély mértékű növekedés látható a köznevelési feladatok finanszírozása terén. (Ez utóbbiba tartozik az óvodai ellátás, de az általános iskolák már nem itt vannak, hanem a tankerület intézi őket.)
Adók, bírságok
Az iparűzési adóbevételek közel 20%-kal emelkedtek 2015 óta. Ahogyan a korábbi cikkünkben is leírtuk az iparűzési adót a vállalkozások a fővárosnak fizetik be. A befolyt teljes iparűzési adó bevétel jelenleg 54%-a a fővárosé, a maradék 46%-on pedig a kerületek osztoznak előre rögzített kulcs alapján, melyet a 2006. évi CXXXIII. törvény rögzít. Például Ferencváros jelenleg a kerületeknek járó iparűzési bevételek 3,61965731 százalékára jogosult függetlenül attól, hogy hány vállalkozás székhelye van a kerületben. Mindegy, hogy Budapesten belül, hol van a Telekom, a ferencvárosi költségvetésnek pontosan ugyanannyi az iparűzési adó bevétele. Másképpen fogalmazva, minél több vállalkozás fizet Budapesten iparűzési adót, annál több lesz a IX. kerület iparűzési adó bevétele. Nem kell, hogy ezek a vállalkozások Ferencvárosban legyenek.
Ferencváros iparűzési adóbevétele folyamatosan növekedett az elmúlt években, annak ellenére, hogy a kerületek részesedése csökkent. A kerületek közötti forrásmegosztás 2013 óta nem változott, tehát a tortából, Ferencváros 3,61965731 százalékra jogosult. Ez pedig arra világít rá, hogy az iparűzési adóbevételek összfővárosi szinten növekedtek.
Az építmény- és telekadóból befolyt összeg 10 %-kal nőtt, míg az idegenforgalmi adóbevételek duplájára emelkedtek 2015-höz képest. Ez utóbbi százalékos mértékben nagy növekedés, számszakilag „csupán” 100 millió forintos összeg. A bírságokból, díjakból befolyó bevételek csökkentek.
Parkolási, bérleti díjak, ÁFA
A parkolásból, közterület foglalásból származó bevételek 70 %-kal nőttek a vizsgált 4 évben. Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a parkolás üzemeltetés nyeresége, ez csupán a bevételi oldal. 2016-ban jelentősen bővült a fizetős övezet: a József Attila-lakótelep és a Vágóhíd utca környéke is fizetőssé vált. 2017-ben további övezetbővítés és tarifaemelés történt. Ezek biztosan közrejátszottak a bevételek növekedésében. A közterület foglalási bevételek pedig az építőipari beruházások magas száma miatt emelkedtek.
A lakások és üzlethelységek kiadásából származó bérleti díjak stagnáltak ebben az időszakban. Az egyéb kategória 2016-os kiugró értékét egy 2003-ban, a Fővárosi Önkormányzat ellen indult per lezárása adta. (Hűvösvölgyi gyermektábor korlátozásai kártalanítási eljárás.). A fővárost a kúria közel 600 millió Ft megfizetésére kötelezte.
EU-s pályázatok, eseti támogatások
2015-ben kiugróan nagy tétel, több, mint 2 milliárd Ft bevétel érkezett ebbe a kategóriába. Ennek felét a „Szociális Városrehabilitáció Ferencvárosban” című uniós projekt adta.
Emellett a középületek energetikai fejlesztésére is nyert a kerület 240 millió Ft uniós forrást. A fővárosi lakásfelújítási pályázaton pedig 853 millió Ft-ot kaptunk.
2016-2018-ban 400-500 millió Ft-os tételt tett ki ez a szelet évente. 2016-ban a Nehru park felújítására kapott fővárosi forrás volt a meghatározó, 2017-ben pedig a Belügyminisztériumtól „Szerver oldali infrastruktúra fejlesztése az Önkormányzat telephelyein” címen érkezett a legjelentősebb tétel. 2018-ban uniós forrásból az Epres óvodában és a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálatnál történt nyílászáró csere. Emellett az Illatos úti munkásszálló építéséhez kapott a kerület hazai támogatást.
Ingatlanok értékesítése
A vizsgált 4 évben a Ferencvárosi önkormányzat összesen 5,6 milliárd Ft értékben adott el telket, lakást és üzlethelységet. Felmerül a kérdés, hogy az újonnan megválasztott polgármester és a képviselőtestület folytatja-e az önkormányzati ingatlanvagyon nagy ütemű privatizációjának gyakorlatát?
2017-ben a telekértékesítés kiugróan magas összeget mutat. Ebben az évben adták el többek között a Balázs Béla 24-28. szám alatti tömböt, amiről már a blogon is írtunk, és amiről Szalai Bálint az index.hu újságírója is részletesen beszámolt két cikkben. (Izomból tökön rúgta magát Ferencváros; Nem mond igazat a főépítész a ferencvárosi privatizációról)
Az ingatlanfejlesztők közérdekű kötelezettségvállalásairól itt számoltunk be, ahol a befizetett összegeket is részletesen bemutattuk. A legnagyobb ilyen tétel a 2017-ben a Budapest Húsnagykereskedelmi Közös Vállalattól befolyt mintegy 300 millió Ft, amit a cég a Bakáts tér és környezetének felújítására adott.
Parkolóhely megváltás 2018-ban történt nagyobb, mintegy 100 millió Ft-os értékben. Három építkezés kapcsán váltottak ki az ingatlanfejlesztők parkolóhely építést, így összesen 93 parkolóhellyel kevesebb épült, mint amennyinek kellett volna. Ezek az építkezések: a Drégely u. 2-4. (Verona ház, 52 db parkolóhely), a Vágóhíd u. 3. (Allure Residence, 28 db) és a Tűzoltó u. 49-53. (Tűzoltó Ingatlanfejlesztő, 13 db).
Összkép
Ezen az ábrán pedig a 6 kategória összevont adatait mutatjuk. Adja magát, hogy a következő cikkben az évről évre növekedő maradvánnyal és ezzel összefüggésben a kerület pénzügyi vagyonával foglalkozzunk.
Források:
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény
3/2019. (I. 29.) Főv. Kgy. rendelet a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2019. évi megosztásáról
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (V.21.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2018. évi zárszámadásáról
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2018. (V.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2017. évi zárszámadásáról
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017 (V.30.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2016. évi zárszámadásáról
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2016. (V.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi zárszámadásáról
